1.      Benchmarking: Teljesítményértékelés, ismeretszerzés másoktól, saját magunktól, és e megszerzett ismeret tudatos felhasználása. A versenyképes teljesítmény eléréséhez vezető, a jobb üzleti gyakorlatok folyamatos kutatásán, és átvételén alapuló folyamat.

 

2.      Belső benchmarking: A cégen belüli tevékenységek összehasonlítási alapként való felhasználását jelenti. Legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a belső tevékenységek összehasonlítása, a jól működő üzletágak sikertényezőinek a feltárása és tapasztalatainak átvétele.

 

3.      Verseny- bencmarking: A cég által ellátott piacon lévő közvetlen versenytársak összehasonlítási alapként való elfogadása, és üzleti gyakorlatukból szerezhető tapasztalatok felhasználása.

 

4.      Területi (funkcionális) benchmarking: Egy adott területen vagy funkcióban lévő cégekkel végzett összehasonlítás.

 

5.      Folyamati (általános) benchmarking: Az adott cég vagy funkcióinak részfolyamatokra bontása.

 

6.      Újjáalakítás: Az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális átszervezése drámai javulása elérése céljából a szervezet olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság.

 

7.      Ciklusidő: A termelői időből, a produktív időből és az állásidőből (várakozási időből) áll.

 

8.      Állásidő: A nem termelő vagy állásidő lépései (várakozás, tárolás) nem eredményeznek hozzáadott értéket.

 

9.      Befektetés: Az erőforrások lekötése a vállalkozási tevékenységben. Szűkebb értelmezésben a befektetés pénzeszközök meghatározott célra való lekötése, felhasználása.

 

10. Beruházás: Általában az állóeszközökkel vagy másképpen a tárgyi eszközökkel végrehajtott fejlesztések gyűjtőfogalma. Szűkebb értelemben a tárgyi eszközök létesítésére, beszerzésére fordított tőkekiadások.

 

11. Vállalkozást létesítő beruházás: A vállalkozásba bevitt vagyontárgyak értéke. Ilyen a már létező vállalatok olyan új létesítményei, amelyek a termelő tevékenységet szélesítik, a dolgozók szociális és kulturális ellátásának minőségét javítják.

 

12. Termelő beruházás: Közvetlenül az áru-előállításba és szolgáltatási tevékenységbe történő befektetés.

 

13. Alapberuházás: A termeléssel összefüggő beruházás egy része, amely megteremti a termék-előállítás alapvető műszaki feltételeit.

 

14. Kiegészítő beruházás: Az alapberuházással együtt a kívánt minőségű áru előállítását szolgálja.

 

 

15. Járulékos beruházás: A vállalati és üzemi infrastruktúra létrehozása.

 

16. Vállalkozást fenntartó beruházás: A fennmaradás, az életképesség megőrzése.

 

17. Piaci viszonyokhoz igazító beruházás: Megvalósításával a vállalat passzív módon, azzal a szándékkal reagál a piaci körülmények megváltoztatására, hogy piaci pozícióját megtartsa.

 

18. Piacot formáló beruházás: A piaci viszonyokba való aktív beavatkozás, hogy új és nagyobb használati értékkel bíró termékkel, vagy olcsóbbá tett már meglévő termékkel új vásárló réteget szerezzen meg a vállalkozó, és ezáltal piaci részesedését növelje.

 

19. Átállító beruházás: Célja a termelés teljes átalakítása, a termelési szerkezet változó körülményekhez, a konkurenciához való igazítása.

 

20. Diverzifikáló beruházás: Indítéka az alkalmazkodás. Olyan tőkebefektetések tartoznak ide melyek megalapozzák, hogy az érintett cég meglévő tevékenységi körét bővítse, új piaci területeken szerezzen részesedést.

 

21. Minőségjavító beruházás: A vevők minőségi iránti igényének való megfelelés, ezáltal a versenyképesség fenntartása, a piaci részesedés megőrzése.

 

22. Ésszerűsítő beruházás: A termelő berendezések cseréje és az ezzel összefüggő tőkebefektetések.

 

23. Szociális beruházás: A vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók higiénés és személyi szükségleteit szolgálják.

 

24. Kommunális beruházás: Munkásjóléti, szociális, kulturális és sport célokat szolgálnak.

 

25. Megtérülési idő: (Payback Period-PR) a beruházás, vagy befektetés összege a beruházás élettartama alatt keletkezett jövedelemből hány év alatt térül meg. Számítása:

 

26. Megtérülési ráta: (Average Rate of Return), mint haszon/költségarány a befektetés átlagos jövedelmezősége.

 

27. Nettó jelenérték: (NPV) a jövedelmek jelenértékének és a beruházás összegének a különbsége. NPV=PV-I

 

28. Belső megtérülési ráta: (Internal Rate of Return-IRR) a beruházás belső jövedelmezősége, az a kamatláb, amely mellett a nettó jövedelmek jelenlegi értéke megegyezik a beruházási kiadások jelenlegi értékével.

 

 

29. Minőség: Termékekkel, szolgáltatásokkal, eljárásokkal kapcsolatos, tértől és időtől el nem vonatkoztatható komplex kategória, amely a fogyasztói értékítélet alapja, a piaci verseny eszköze.

 

30. Extern minőségpotenciál: A kibocsátott termék alkalmassága a megcélzott, elvárt és látens piaci igények kielégítésére, beleértve a műszaki, gazdasági és ergonómiai jellemzőkben való megfelelőséget.

 

31. Intern minőségképesség: A termelő rendszer, gyártórendszer és az azt keretbe foglaló szervezet minőségi teljesítményre való megfelelősége.

 

32. Minőségpolitika: A vállaltvezetés kinyilvánított szándéka, a minőséggel kapcsolatos céljaira és elkötelezettségéről.

 

33. Minőség stratégia: A vállalat jellegét és irányvonalát határozza meg minőség szempontjából.

 

34. Minőségirányítás: A vállalatirányítás része, de nem korlátozódik egy-egy szervezeti egységre, hanem a vállalati működés valamennyi területét érinti, minden működési folyamatába beépül.

 

35. Minőségjavítás: Az előállított termékek előírt minőségét rontó hibák a felszámolása, a termelés elvárt minőségének és gazdaságosságának a fenntartása.

 

36. Minőségfejlesztés: A rendeltetésüknek megfelelő termékek továbbfejlesztése, alkalmassá tétele magasabb igényszint kielégítésére.

 

37. Minőség-felügyelet: A minőség alakulását érintő irányítási feladatok teljesítése.

 

38. Rendeltetési minőség: A termékminőség első fázisa. A termékkel kielégítendő követelmények, a minőségi vél meghatározása.

 

39. Műszakilag előírt minőség: A termékminőség második fázisa. Az előirányzott minőség elérése teljesítési módjának a megfogalmazása a termék konstrukciós és technológiai előírásaiban.

 

40. Tervezett minőség: A rendeltetési és a műszakilag előírt minőség eredménye.

 

41. Gyártási minőség: A termék tényleges üzemi előállításának minősége.

 

42. Megvalósult minőség: A tervezett és a gyártási minőség teljesítménye.

 

43. Gyártásellenőrzés: A minőségügyi rendszer része, emellett a termelési folyamat szerves része is.

 

44. Támaszponti ellenőrzés: A termelési folyamat egyes fázisai közötti minőségvizsgálat (laboratóriumi vizsgálat).

 

45. Műveletekre irányuló mozgó ellenőrzés: Az önálló ellenőri munkakörben dolgozók feladata.

 

46. Gyártásindító ellenőrzés: A technológiai folyamat ellenőrzése. A technológiai folyamat vizsgálatakor meg kell állapítani, hogy a folyamat normál üzemi körülmények között megfelel-e az előírt szempontoknak.

 

47. Gyártásközi ellenőrzés: A folyamatba épített munkahelyi ellenőrzés, a folyamat futó ellenőrzése, az un. Statisztikai folyamatszabályozás, a folyamatszakaszok közötti támaszponti ellenőrzés, minősítés, regisztrálás.

 

48. Gyártást befejező ellenőrzés: Célja a gyártásközi ellenőrzés kiegészítése az elkészült termék jellemzői alapján.

 

49. Válság: Szűkebb értelemben, ha valamely objektum, üzem veszélybe kerül. Tágabb értelemben a válság/krízis akkor is használatos, ha a vállalat környezetében, fejlődésében nem várt változás, törés következik be.

 

50. Lappangó válság: A válság első fázisa, a krízis gyors felszínre kerülése, nyílttá válása.

 

51. Nyílt válság: A válság felismerése a menedzsment éberségétől függ.

 

52. Robbanásos válság: Hirtelen kialakuló, vállalat létét veszélyeztető válság.

 

53. Rákos válság: A krízis lassan, lépésről lépésre, hosszabb idő alatt alakul ki.

 

54. Operatív válság: Rövid távon fenyegeti a vállalat létét. Gyors beavatkozást igényel, mert ennek elmaradása esetén rövid idő alatt megsemmisülhet a cég.

 

55. Stratégiai válság: Amikor a vállalat stratégiája nem felel meg a környezeti feltételeknek, illetve a szervezet belső felépítése nem teszi lehetővé a stratégia megvalósítását.

 

56. Eredményválság: A vállalat üzleti forgalma jelentősen csökken, jövedelmezősége radikálisan romlik, és nincs anyagi erő az innováció megindítására.

 

57. Likviditási válság: Az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésének teljes zavara. Rövidtávon, esetleg azonnal érezteti hatását úgy, hogy a vállalat léte is veszélyben forog.

 

58. Lokális válság: A krízis a vállalatnak csak valamelyik egységét, részlegét érinti.

 

59. Regionális válság: A vállalat valamely földrajzi területen működő egységeit érinti.

 

60. Globális válság: Az egész vállalatra kiterjedő, a vállalat fennmaradását közvetlenül veszélyeztető válság.

 

61. Preventív válságkezelés: A vállalat figyelmeztető rendszerek alkalmazásával igyekszik előre jelezni, érzékelni a válságjeleket.

 

 

62. Aktív válságmenedzsment: A válságproblémák megjelenésekor gyors és hatékony intézkedésekkel igyekszik megakadályozni a válság tartóssá válását.

 

63. Reaktív válságmenedzsment: A már tartósan ható válság elhárítására, megszüntetésére irányul. Középpontjában az időnyerés áll, melynek célja a később eredményt hozó intézkedések feltételeit megteremteni.

 

64. Folyamatos megújulás: Innováció kis lépéseken keresztül-a folyamatos egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata.

 

65. Kifejlett vállalat: Saját életgörbéjének érettség szakaszában lévő vállalat.

 

66. Innováció: Megújulás.

 

67. Új vállalat: Saját életgörbéjének felfutó szakaszában lévő vállalat.

 

68. Stratégiai újdonság: A piac és a vállalat számára egyaránt magas újdonságértékű fejlemény.

 

69. Első piaci tesztelés: A termék tényleges létrehozását megelőző, kísérleti körülmények közötti vizsgálata létezik-e a piaci igény innováció fogadására.

 

70. Második piaci tesztelés: Tényleges létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése.

 

71. Logisztika: Biztosítja az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek megfelelő helyen, időpontban, mennyiségben, minőségben, választékban való rendelkezésre állását.

 

72. Beszerzési logisztika: Az anyagok és a vásárolt készletek beszállítása.

 

73. Termelési logisztika: A félkész termékek és a befejezetlen termelés vállalaton belüli anyagmozgatása.

 

74. Értékesítési logisztika: A késztermék készletek kiszerelése és kiszállítása.

 

75. Készletgazdálkodás: Azon tevékenységek összessége, amelyek arra irányulnak, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben szükséges anyagokkal ellássák.

 

76. Beszerzési, előállítási költség: Összetevői a készletek vételára vagy az előállítási költségei, a szállítási és a rakodási költség, az általános ügyviteli költségek, valamint a beszerzési apparátus fenntartási költségei.

 

77. Raktározási költségek: A raktárak fenntartási költségei, a raktározás, az anyaggazdálkodás anyaggazdálkodás bérköltsége és közterhei, a készletek értékcsökkenése, a raktározási és a csomagolási hiányosságokkal járó veszteségek.

 

78. Készlethiány költségei: Egyrészt a termeléskiesésből következnek, másrészt az anyaghelyettesítés többletköltségeiből tevődnek össze.

79. Minimális készlet: Az a legkisebb készletállomány, amelyet a vállalatoknak a folyamatos anyagfelhasználás biztosítása érdekében állandóan raktáron kell tartaniuk.

 

80. Folyó készlet: Normális (átlagos) utánpótlási feltételek mellett két egymást követő szállítás között biztosítsa a vállalati tevékenység zavartalan készletellátását.

 

81. Maximális készlet: A minimális készlet és a folyó készlet maximumának együttes mennyisége.

 

82. Átlag készlet: A folyókészlet felének és a minimális készletnek az összege.

 

83. Szezonális készlet: Az egyes ágazatokban a termelés, a szállítás, vagy a felhasználás idényszerű ingadozásai miatt alakul ki, vagy alakítandó ki.

 

84. Forgóeszközök: Azok a termelési eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban elhasználódnak, és értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe.

 

85. Készenléti szakasz: A forgóeszközök körforgásának azon szakasza, amely az anyagok beszerzésétől azok felhasználásáig tart.

 

86. Ráfordítási szakasz: A forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításához.

 

87. Megtérülési szakasz: A végtermék raktározása, értékesítése.

 

88. Teljes körforgási idő: A készenléti, ráfordítási és megtérülési szakasz együttes időtartama.

 

89. Befektetett forgóeszközök: Az ágazatokban felmerült az ágazatok terhére elszámolt forgóeszköz jellegű költségek.

 

90. Termelési készletek: A vállalatnál már készenlétben álló eszközök, melyeknek felhasználásuk és költségként való elszámolásuk csak későbbi időpontban történik.

 

91. Halmozott forgóeszköz-lekötés: A termelés, a gazdálkodás egyéb tevékenységei során befektetett, valamint termelési készletként a vállalatnál jelen lévő készletek együttesen jelentik a halmozott forgóeszköz-lekötést.

 

92. Forgóbefektetés: A halmozott forgóeszköz-lekötés és a megtérülések különbsége adja a vállalat forgóbefektetését.

 

93. Befektetett forgóeszközök átlagos állománya: A forgóeszköz felhasználás ütemének és a költségek időbeli és ágazati elosztásának figyelembevételével számítható.

 

94. Forgóeszköz-szükséglet: Az alkalmazott technológiának megfelelően tervezett hozamok eléréséhez kalkulált forgóbefektetés értéke. Meghatározói az ágazatok termelési periódusának hossza, a költségek felmerülésének ideje és üteme a termelési időn belül, a forgóeszközök forgási sebessége, a visszatérülések nagysága és üteme.

95. Eszköz-igényességi mutató: A halmozott forgóeszköz lekötés volumenének és az előállított termékek mennyiségének hányadosaként kapjuk meg.

 

96. Forgóeszköz-igényességi mutató: A halmozott forgóeszköz-lekötés volumenének és az előállított termékek mennyiségének hányadosa. Pl:

- az előállított termék egységére jutó halmozott forgóeszköz-lekötés

- az előállított termék egységére jutó anyagfelhasználás

- 100Ft bruttó termelési értékre jutó forgóeszköz

- 100Ft nettó termelési értékre jutó forgóeszköz

 

97. Forgóeszközök felhasználásának hatékonysága: A forgóeszközök felhasználása annál hatékonyabb, minél kevesebb forgóbefektetés szükséges adott termékmennyiség előállításához. Ilyen mutatók:

- az 1Ft halmozott forgóeszköz-lekötésre jutó értékesítés nettó árbevétele

- az 1Ft forgóbefektetésre jutó bruttó jövedelem

- az 1Ft forgóbefektetésre jutó vállalati nyereség

 

98. Forgóeszköz-együttható: Az álló-és forgóeszközök közötti kapcsolat kifejezhető a forgóeszköz-együtthatókkal. Ezek: az egységnyi állóeszközre jutó forgóeszköz összegével, az egységnyi állóeszköz növekedésére jutó forgóeszköz összegével és az egységnyi állóeszköz növekedésére jutó forgóeszköz-növekménnyel adhatók meg.

 

99. Jelzőkészlet: Azt a készletmennyiséget jelöli, amely elérésekor az utánrendelést fel kell adni.

 

100.                     Melioráció: A talaj termőképességének megőrzését és tartós növelését, az intenzív gazdálkodás termőhelyi feltételeinek megteremtését és fejlesztését szolgálja.

101.                     Ültetvény: Állandó helyen létesített, hosszú élettartamú növénykultúra.

 

102.                     Munkaerő-gazdálkodás: A vállalati feladatok ellátáshoz szükséges munkaerő biztosítása, és a munkaerő ésszerű alkalmazása.

103.                     Munkaerő-szükséglet: A kialakított termelési feladat végrehajtásához szükséges munkaerő nagyságát és összetételét jelenti.

104.                     Munkaerő kereslet: A munkaerő szükséglet munkaerőpiacon megjelenő része.

105.                     Motiváció: Az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, aminek hatására a személy a kifejtett tevékenységbe belekezd.

106.                     Bérhányad: A munkabér összegének és a termelési értéknek az aránya

107.                     Nettó munkaidő: Csak ténylegesen termelőmunkára fordított időt-a veszteségidők nélkül- tartalmazza.

108.                     Bruttó munkaidő: A munkában ténylegesen eltöltött idő a veszteségidőkkel együtt.

109.                     Fizetett munkaidő: A ledolgozott munkaidőn kívül a fizetett szabadságot, a kiküldetést, az igazolatlan távol töltött időt is magába foglalja.

110.                     Munkatermelékenység: A termelés eredményének és az eredmény előállítása érdekében felhasznált emberi munkának a mennyiségi viszonyát fejezi ki.

111.                     Munkaigényességi mutató: A munkatermelékenységi mutató reciproka.