Kidolgozott t�telek

1.                 T�TEL

A KOMMUNIK�CI� FOGALMA, FOLYAMATA �S KORL�TAI

A kommunik�ci� inform�ci�k cser�je valamilyen seg�deszk�z felhaszn�l�s�val. Seg�deszk�z b�rmi lehet, amit az emberek egy sz�kebb vagy t�gabb csoportja elfogad (feld�sz�tett feny� – kar�csonyt jelzi)

A kommunik�l� emberek a benn�k v�gbemen�, valamint a k�r�l�tt�k zajl� jelens�geket, t�rt�n�seket, ezekr�l kialak�tott megl�t�saikat egy mesters�gesen kialak�tott rendszer – �n. jelrendszer seg�ts�g�vel k�pesek egym�snak �tadni.

T�bbf�le ind�t�kb�l kommunik�lhatunk egym�ssal, pl.: udvariasan, vagy befoly�solni akarjuk partner�nket, manipul�lni, vagy �ppen tudatni szeretn�nk vele valamit, esetleg meg szeretn�nk ismerni valakit.

Kommunik�ci� alapfelt�telei:

A kommunik�ci�n�l mindig sz�ks�g van egy ad�ra �s egy vev�re, egy, a jelet k�zvet�t� csatorn�ra, a csatorn�n �raml� inform�ci�ra, �s egy k�z�s jelrendszerre – vagyis „nyelvre”.  A kommunik�ci� az emberekn�l gyakran  kieg�sz�l bizonyos �rzelmekkel is.

Term�szetesen nem csak az emberek k�pesek kommunik�lni egym�ssal.

A kommunik�ci� folyamata

Az ad� f�lben megsz�letik egy gondolat, vagy �rz�s – e kett� gyakran keveredik. (80-85%-on �rzelmi alapon m�k�d�nk).  Gyakran kezd�nk f�lig kigondolt dolgokat, gondolatokat mondani, letisztulatlan �rzelmekr�l besz�lni. A kommunik�ci� ezen szakasz�t bels� besz�dnek nevezz�k. Ebb�l kell �tt�rni a k�ls�re, a benn�nk megfogalmaz�dott gondolatokat, mondanival�t meg kell fogalmazni, szaknyelven k�dolni kell.

A k�dol�si folyamatban arra t�reksz�nk, hogy a fogad� r�s�re �rthet� �llapotba hozzuk az �ltalunk k�z�lni k�v�nt inform�ci�t. A j� �rthet�s�g �rdek�ben a partner ig�nyei szerint kell fogalmaznunk.

K�dol�si hib�k

• T�l sok idegen sz� haszn�lata
• Rendudn�ns, b� l�re eresztett besz�d
• T�l sz�kszav� fogalmaz�s
• Hom�lyos fogalmaz�s
• Kommunik�ci�s g�t (gyakran �rezz�k, hogy nem mondhatjuk ki, amit gondolunk)
• �rz�seinket nem tudjuk megfelel�en kifejezni
• Ha csoportnyelvet haszn�lunk olyan partnerrel, aki nem tagja az adott csoportnak
• Metanyelv haszn�lata (k�rd�s: milyen az �j ruh�m – v�lasz: �rdekes a divat……)

Egy�ni hib�k a besz�l� r�sz�r�l:

• Monol�gok haszn�lata – partner nem tudja befogadni
• Nem el�g feszes mondanival� – el-el kalandozunk
• R�vidt�v� mem�ri�nk viszonylag kicsit (7+ - 2)
• Csatorn�ban l�v� „pszich�s zaj” (pl.: el��t�let, t�relmetlens�g…)
• Fizikai zaj
• T�l lass� vagy t�l gyors besz�d

Egy�ni hib�k a fogad�r�sz�r�l:

• Szelekt�l�s (focimeccs k�zbe nem hallom meg, ha azt mondj�k, hogy vidd le a szemetet)
• Emp�tia, bele�l� k�pess�g hi�nya
• Menet k�zben elfelejtj�k, amit hallunk
• A k�t f�lnek egy adott sz� k�t k�l�nb�z� jelent�ssel b�r (fa – tusf�rd�, meggyfa is lehet)
• Szavak hangulati jelent�se sz�vegk�rnyezet f�gg�
• Passz�v figyel�s – nem ford�t r� energi�t
• Figyel�s helyett a v�laszt fogalmazgatja
• Kiemel egy-egy r�szt, amin�l leragad
• Elkalandozik

A gondolat, vagy �rz�s megsz�let�se, k�dol�sa, elk�ld�se, dek�dol�sa �s �rtelmez�se ut�n az eddigi fogad�b�l ad� lesz, azaz v�laszol. Norm�l esetekben a kommunik�ci� egy dinamikus, k�tir�ny� folyamat. L�tezik egyir�ny� folyamat is, pl.: f�iskolai el�ad�s.

2. T�TEL

A KOMMUNIK�CI� ALAPVET� JELLEMZ�I

Nem lehet nem kommunik�lni. (Mi bajod? – Semmi – Akkor meg m�rt csin�lod? – Csak) A n�mas�gnak is van jelent�se.

A kommunik�ci� oda-vissza alapon m�k�dik. Ha k�zl�k valamit, v�laszol r�, viszont ha nem v�laszol, az is egyfajta „v�lasz”, jelz�s�rt�k�.

Az ember t�rsas l�ny, �gy ig�nyli a kommunik�ci�t, alapvet� lelki sz�ks�glet�nk.

K�tf�le „embert�pust” k�l�nb�ztethet�nk meg:

• Extrovert�lt - nyitott
• Introvert�lt – befel� fordul�

A kommunik�ci� t�rsadalmi jelens�g, a t�rsadalmi �let egy speci�lis r�sze. Kommunik�ci� n�lk�l a t�rsadalom m�k�d�sk�ptelen. Egy t�rsadalom fejletts�g�t t�bbek k�zt a kommunik�ci�s szintje is jellemzi. Ugyanez vonatkozik egyes csoportokra, vagy szem�lyekre.

A kommunik�ci� folyamat jelleg�. Van kezdete, v�ge �s k�zte tartalma van. M�sr�szr�l tekintve a kommunik�ci�t meg�llap�thatjuk, hogy dinamikusan v�ltoz�, folyamatosan fejl�d�, �j jelent�startalmakat befogad�, r�gieket kivet�, azaz folyamat�ban �l� jelens�g.

A kommunik�ci� csak nagyon ritka esetekben folyik egy csatorn�n, mert pl.: besz�d k�zben gesztikul�lunk, k�l�nf�le testtart�sokat vesz�nk fel, stb., melyekb�l a figyel� partner k�vetkeztet�seket tud levonni.

A kommunik�ci� egyszerre t�bb s�kon halad. Nemcsak a k�zlend�nket, hanem a v�lem�ny�nket is kifejezz�k, t�kr�zz�k a partnerhez f�z�d� viszonyunkat, vagy egy dolgot t�bbf�lek�ppen tudunk kifejezni, m�s hangulatot el�rve ezzel pl.: a WC kefe haszn�lata d�jtalan.  Vagy takar�tsd ki magad ut�n a fajanszot!

Jelek rendszere

• Term�szetes jelek (egy sz�l r�zsa)
• Mesters�ges jelek (egy bet�)
• Lenyomat (l�bnyom a s�rban)

A kommunik�ci� akkor �rdekes, ha szolg�l valamilyen inform�ci�val a fogad� r�sz�re. Az a h�r b�r inform�ci�s �rt�kkel, amely bizonytalans�got sz�ntet meg. A bizonytalans�g megsz�n�s�vel elveszti az inform�ci�s �rt�k�t. A bizonyosan v�rhat� esem�nyek k�zl�se sem informat�v (pl.: el�bb-ut�bb esni fog)

Az inform�ci� egys�ge a bit. Ez r�t �rt�ket vehet fel, 1 vagy 0. Ha sz�munkra �j az inform�ci�, van h�r �rt�ke, akkor 1, ezut�n viszont 0 lesz. Nincs f�l vagy 2 bit �rt�k� inform�ci�!

K�zl�st�pusok

• Rendund�s – b�besz�d� terjedelmes k�zl�s Ez gyakran zavar�, de p�ld�ul t�rsalg�s fenntart�s�ra, vagy m�v�szeti eszk�zk�nt elfogadott.
• Sz�kszav�, szik�r. Ez lehet gyors inform�ci�k�zl�s, de ak�r �rtelmetlen zanza is.

Inform�ci� jellegzetes tulajdons�gai

• Nem materiz�lhat�
• Azonos inform�ci� azonos forr�sb�l m�s �rtelmet kap
• �rv�nyes r� a mennyis�gb�l a min�s�gbe val� �tcsap�s t�rv�nye – bizonyos mennyis�g� inform�ci� egyszer csak �ssze�ll, �s eg�szen m�s jelent�st kap
• Csak annak �rdekes, aki hasznos�tani tudja

Manaps�g inform�ci� robban�sr�l besz�l�nk, de

• Az inform�ci�k begy�jt�se dr�ga �s id�ig�nyes
• Jelent�s r�sze bizonytalan
• �ri�si t�megb�l egyre nehezebb kigy�jteni a fontosakat �s a megb�zhat�kat.

A kommunik�ci� anal�g �s digit�lis jelekb�l �ll. A nem verb�lis jelek az anal�g jelleg�ek. Ezek egys�ges eg�szet alkotnak, nem onthat�k r�szekre. Nehezen megjelen�thet�ek, neh�z �ket k�r�l�rni. A digit�lis k�dok r�szeikre bonthat�k, a r�szek k�zt �sszef�gg�sek vannak. K�nny� �ket megjelen�teni – sz�m�t�g�p nyelv�re k�nnyen �ttehetj�k �ket.

Kommunik�ci�s partnerek egym�sra hat�sa szerinti k�zl�st�pusok:

• V�letlenszer�: k�zl� sz�nd�ka n�lk�l j�n l�tre. El�fordul, hogy a k�zl� ut�lag sem tudja, hogy „kiadta mag�t”.
•  �rzelmi jelleg� - Indulati �llapotot kifejez�: az ad� �rzelmi, emocion�lis vagy motiv�ci�s helyzet�r�l ad k�pet. Alacsony szint� a kontroll, nem ura az �rzelmeinek
• Megfontolt: eszk�zjelleg�, c�lir�nyos k�zl�s meghat�rozott c�l el�r�s�re ir�nyul. –  pl.: j� vizsgajegy.

Verb�lis kommunik�ci�: sz�beli kommunik�ci�, a szavak tiszta sz�t�ri alakj�nak haszn�lata. Gesztikul�ci�, k�lalak, stb. nem j�rulnak hozz�. – ebb�l ad�dik, hogy ez egy elm�leti kateg�ria, hiszen a kommunik�ci� mindig tartalmaz nem sz�beli elemeket is. A verb�lis csatorna l�nyegileg a besz�dben �s az �r�sban �rhet� utol.

3. T�TEL

A NYELV �S JELLEMZ�I. A NYELV, MINT A GONDOLKOD�S ESZK�ZE. A NYELV �S A KULT�RA �SSZEF�GG�SE.

Kommunik�lni az �llatok is tudnak: ha a kutya ki akar menni a szob�b�l, oda�ll az ajt�hoz, ha idegen j�n, ugat, m�hek t�nca, stb… Az �llati kommunik�ci�nak k�l�nf�le csatorn�i vannak. Ezek a l�t�s, hall�s, szagl�s, mozg�s.

Ezek a k�dok, jelek, biol�giailag determin�ltak, g�njeikben hordozz�k, meg sem k�zel�tik az emberi kommunik�ci�t.

A nyelv alaptulajdons�gai:

• Hagyom�nyozhat� – viszont nem �r�k�lhet� – sajnos… L
• V�gtelen sz�m� gondolatot tudunk megfogalmazni – 10.000-15.000 sz�t haszn�l egy �tlagos feln�tt, ami el�rheti a 30.000-t is!
• Nyitott, folyamatosan v�ltozik
• Alkalmas a fogalmi gondolkod�sra. Jelen nem l�v� dolgokr�l (egy finom s�ti) is �s nem materiz�lhat� dolgokr�l (szerelem) is k�pesek vagyunk besz�lni – azaz a nyelv kett�s jelleg�

A nyelv a gondolkod�s eszk�ze is, ugyani a bels� besz�d k�zben is a nyelvet haszn�ljuk. A bels� besz�d sebess�ge sokkal nagyobb, mint a k�ls� besz�d�, mert a bels�t magunkkal folytatjuk. El�rheti az 500 sz�/ percet is! A k�ls� besz�d l�nyegesen lass�bb, mert m�snak sz�l, az � ig�nyei szerint kell k�dolni, visszajelz�seire reag�lni kell.

 A nyelv �s a kult�ra �sszef�gg�se

A nyelv tanul�sa �s haszn�lata a szocializ�ci� r�sze. A nyelv haszn�lat�t nagyban befoly�solja az adott t�rsadalom vagy t�rsadalmi r�teg kult�r�ja.  – Nyelvben �l a nemzet – a sivatagi emberek biztos t�bb sz�t tudnak a teve�r�l�kre, mint �n…

P�ld�ul az olaszok gyorsan, p�rg�sen besz�lnek, amit er�teljes gesztikul�ci�val k�s�rnek, az arabok szerint�nk hangosan besz�lnek, amerikaiak pedig kicsit felemelik a fej�ket, ha v�laszt v�rnak.

A nyelvhaszn�lat min�s�ge az adott ember szellemis�g�nek is fontos �rt�km�r�je. Ha sz�pen, kim�rten, �rthet�en �s v�laszt�kosan besz�l, akkor nagy es�llyel �rt�kes, m�velt, komoly embernek tartjuk.

Az ismert idegen nyelvek sz�ma is j� m�rvad�. Az m�r nagy sz�, ah valakire azt mondj�k, hogy h�rom nyelvet is besz�l.

4. T�TEL

A NYELV �S AZ ADOTT HELYZET �SSZEF�GG�SE. A CSOPORTNYELV. A DISZKVALIFIK�LT �ZENETEK. A METANYELV

El�fordul, hogy k�l�nb�z� �lethelyzetekben m�s �s m�s besz�dst�lust haszn�lnak. Fel tudjuk m�rni, hogy mit k�v�n a helyzet. M�sk�nt nyilv�nul meg az ember a bar�tai k�zt, �s m�sk�nt egy vizsg�n �s szint�n m�sk�nt egy �ll�sinterj�n.

Ha valaki besz�l egy adott t�jsz�l�st, �s m�s k�rnyezetbe ker�l, lassan �tveszi az �j helyen haszn�latos kifejez�st. Visszat�rve a r�gi k�zegbe p�r �ra alatt �jra felveszi az ottani besz�dst�lust. A nyelvhaszn�lat f�gg a partner kor�t�l is. �regeknek lassabban �s hangosabban adjuk el� magunkat.

A kommunik�ci�t az adott k�zegbeli st�tuszunk is befoly�solja:

• T�rsas kapcsolatokn�l a k�zl�sek a magasabb st�tusz� szem�ly fel� ir�nyulnak. Kongresszuson a sz�nok sokszor szinte csak a legmagasabb rang� szem�lyeknek besz�l.
• Egyenl� st�tuszn�l a szem�lyek nagyobb val�sz�n�s�ggel kommunik�lnak egym�ssal
• Ha k�t szem�ly st�tusz�nak szintje k�rd�ses, val�sz�n�leg ker�lni fogj�k a kommunik�ci�t.

Csoportnyelv

Csoportok k�z�tt gyakran kialakul egy csak r�juk jellemz� nyelvhaszn�lat. Ilyenkor nem kell dolgokat kifejteni, el�g csak utalni r�juk – pl.: bar�ti t�rsas�gokn�l… , vagy egy-egy szakma k�l�nleges nyelvezete . jog�szok, orvosok.

A csoportnyelv

• Gazdas�gosabb� teszi a kommunik�ci�t
• Seg�t a f�lre�rt�sek elker�l�s�ben
• N�veli az egy�n szakmai elfogadotts�g�t, vagy �ppen egyes szakm�k preszt�zs�t

A csoportnyelv speci�lis v�llfaja az �n. arisztokrata raccsol�s – pl. Habsburg Ott� is �gy besz�l. H�trah�zza nyelv�t, felgy�ri a nyelvt�v�t, �gy az „r”-b�l „h” lesz. Ez bizonyos k�r�kben hozz�tartozik az el�kel�s�ghez.

Diszkvalifik�lt (nem min�s�thet�) �zenetek

Ezeket akkor haszn�ljuk, mikor nem akarunk megb�ntani valakit, vagy f�l�nk f�n�k�nk haragj�t�l, sz�v�nk szerint meg sem sz�laln�nk, de musz�j… Ilyenkor igyeksz�nk semmitmond� v�laszokat adni. Ezek lehetnek:

• �ltal�noss�gok (a befogad� azt �rt alatta, amit akar)
• Ellent�tes �rtelm�, mell�rendelt mondatok (seg�t�nk neked, de meg kel vizsg�lnunk az �sszes k�r�lm�nyt)
• Olyan felsorol�sok, melyekben mindenik benne van (politikai dum�k, k�z�pr�tegre figyelnek, de seg�tik a szeg�nyeket �s t�mogatj�k a vezet� r�teget is...)
• mell�besz�l�s

Metanyelv, metakommunik�ci�

A metanyelvet vehetj�k �n. nyelven t�li nyelvnek. Ezalatt azt �rtj�k, hogy a metanyelv m�sk�nt k�dolja az �zeneteket, mint a term�szetes nyelv. Akkor alkalmazzuk, ha:

• nem akarunk valakit megs�rteni, de tudom�s�ra akarjuk hozni a v�lem�ny�nket
• pozit�van pr�b�lunk meg eladni valamilyen negat�v dolgot
• akaratunkon k�v�l el�ruljuk, hogy magunk sem �rt�nk egyet azzal, amit mondunk
• m�sikra b�zzuk, hogy �rtsen, amit akar
• stb…

A k�zmond�sok is metakommunik�ci�s jelens�gek. Nem arr�l sz�lnak, amit k�z�lni akarunk vele (Pl.: er�sebb kutya megy  a j�rd�n).

A metakommunik�ci� fogad�j�nak a sorok k�z�tt kell olvasnia. Nincs semmi szab�ly, hogy mi alapj�n �rtsen, egyszer�en r� kell �rezni.

5. T�TEL

A K�RDEZ�S. A BESZ�LGET�S ELIND�T�SA

A k�rdez�s fontos r�sze a kommunik�ci�nak. Legal�bb olyan neh�z j� k�rd�seket feltenni, mint azokra j� v�laszokat adni. K�rdezni egyszer�, mert

• A k�rdez� ir�ny�tja a besz�lget�st
• A k�rdez�s alkalmas a t�rsalg�s fenntart�s�ra
• Amit �n mondan�k, azt m�r tudom, abb�l tanulhatok, amit a m�sik mond
• Inform�ci�hoz juthatok
• Az �zleti �letben egy partner megnyer�se, megtart�sa azon m�lik, hogy siker�l-e megfelel� id�ben hat�kony k�rd�seket feltenni
• A k�rdez�s alkalmas d�h�s ember �rzelmi szintj�nek cs�kkent�s�re, de vigy�zat, ford�tva is els�lhet!

K�tf�le k�rd�sfajt�t tudunk megk�l�nb�zetni:

• Z�rt
• Nyitott

A z�rt k�r�s  �ltal�ban r�vid v�laszt ig�nyel. Ez lehet:

·        eld�ntend�, amikor a v�lasz igen vagy nem, illetve

·        r� lehet k�rdezni egyszer� t�nyre, vagy adatra

El�nyei a z�rt k�r�snek, hogy gyorsan juthatunk inform�ci�hoz, k�nny� r� v�laszt adni, �s �gy a sz�kszav� partnerrel is k�nnyebben kommunik�lhatunk., viszont a t�l sok z�rt k�rd�s hiba!

A nyitott k�rd�sek b�vebb, kifejt� v�laszra adnak lehet�s�get.

Pl.:  - z�rt: �nt is megviselik a forgalmi akad�lyok:

-         nyitott: mi a v�lem�nye a forgalmi akad�lyokr�l

K�rdez�skor elk�vetetett tipikus hib�k:

·        nem k�rdez�nk eleget

·        hiba ha t�l sok vagy t�l neh�z k�r�ssel kezdj�k a t�rsalg�st

·        t�l nyitott k�r�seket feltenni (mi t�rt�nt veled mostans�g?)

·        t�l sok z�rt k�r�ssel bomb�zzuk a partnert – nem kihallgat�s, hanem besz�lget�s…

·        ha a t�rsunk valamilyen szinten k�z�l, j�, ha azon a szinten k�rdez�nk

·        ne tegy�nk fel olyan k�rd�st, amely m�r mag�ban foglalja a v�laszt – orient�l� k�r�sek. Ezek lehetnek:

�   pozit�v

�   negat�v

�   k�z�mb�s kicseng�s�ek

·        c�lszer� el�bb k�rdezni �s csak ut�na ellentmondani – tiszt�zzuk a helyzetet.

Besz�lget�s elind�t�sa

Megfelel� alanynak kell tekinten�nk mindenkit, aki egyed�l van, �s nem m�lyedt bele �ppen valamif�le tev�kenys�gbe. Akin�l j� kil�t�saink lehetnek, ki is mutatj�k �rdekl�d�s�ket, r�nk mosolyognak, egyn�l t�bbsz�r is r�nk n�znek, ny�lt poz�ci�ban tartj�k. Mihelyt elhat�rozzuk, hogy kivel akarunk megismerkedni, a k�vetkez� l�p�s, hogy mosolygunk, teremts�k meg az �rintkez�st a szemeink k�z�tt �s sz�laljunk meg. Viszonylag l�nyegtelen, mit mondunk. Egy dologra �gyelj�nk, hogy ne negat�vummal kezdj�nk.

Fontos, hogy kihaszn�ljuk az alkalmat a kapcsolatfelv�telre �s elind�tsuk a dolgokat.

A besz�lget�st kezdem�nyez� sz�veget k�nny� kital�lni. Alapvet�en h�rom t�ma k�z�l v�laszthatunk:

• a helyzet
• a m�sik
• �nmagunk

�s csak h�rom m�don kezdhetj�k:

• feltesz�nk egy k�rd�st
• megereszt�nk egy v�lem�nyt
• lesz�gez�nk egy t�nyt

Kezdetben f� c�lunk, hogy felkelts�k a m�sik �rdekl�d�s�t. A kezd�s legjobb m�dszere az, ha feltesz�nk egy k�rd�st. A v�lem�ny is j�l bev�lik. Ha viszont t�nyekkel hozakodunk el�, akkor azzal nem vonjuk be a m�sikat, �gy neki kellene megpr�b�lni – ezt val�sz�n�leg nem fogja megtenni.

Besz�lget�s a helyzetr�l

Rendszerint a legjobb �s legk�nnyebb, ha azzal ind�tunk, hogy arr�l a helyzetr�l mondunk valamit, amiben �ppen mindketten vagyunk. Haszn�ljunk kett�s perspekt�v�t: olyan mondanival�t keress�nk, amir�l val�sz�n�leg a m�sik is sz�vesen besz�lne. Miut�n f�ltett�k k�rd�s�nket, vagy kijelentett�nk valamit, gondosan figyelj�nk a v�laszra!

Besz�lget�s a „m�sikr�l”

A legt�bb ember szeret �nmag�r�l besz�lni, �r�mmel fog v�laszolni b�rmely k�rd�sre vagy megjegyz�sre, amely r� vonatkozik

Besz�lget�s