Sz�krat�sz: k�ldet�studata, igazs�gkeres�se, az �nismeret fontoss�g�nak hangs�lyoz�sa �s szer�ny b�lcsess�ge tette k�l�ncc�, �s egyben vesz�lyess� is a kort�rsak szem�ben. �nmag�t a gondolatok b�b�j�nak nevezte K�rdezett, �s �gy pr�b�lta a polg�rt�rsait �n�ll� gondolkod�sra b�rni. Perbe fogt�k, �s � kiitta a m�regpoharat.

 

Plat�n legfontosabb tan�t�sa az Ideatan. Ennek kulcsszavai: idea, l�tez�, vagy m�sk�ppen vil�g (�rny�kvil�gnak tartotta), �s a l�lek. Az ide�k �s a dolgok k�z�tti kapcsolat a r�szesed�s (minden dolog a neki megfelel� ide�b�l r�szesedik) �s az ember, aki l�lekkel rendelkezik a visszaeml�kez�s sor�n ismeri fel, hogy a l�tez� dolgoknak kell hogy legyen egy t�k�letes form�juk, ami megel�zi l�tez�s�ket. Plat�n a legnagyobb Sz�krat�sz tan�tv�nyai k�z�tt. Az p�thagoreus mint�ra megalap�totta els� iskol�j�t, az Akad�mi�t. Els�sorban a nevel�s volt a c�l, m�sodsorban az ismeretk�zl�s. �tven �ves irodalmi m�k�d�s�b�l hat m�v�nek 56 k�nyve maradt r�nk. tan�t�sa szerint, mivel az �rz�ki l�t v�ltozand� nem ismerhet� meg teljesen �s igaz�n. Esz�nk t�l�nk kapja a minden f�ldi v�ltoz�st�l f�ggetlen �n�ll�s�got. Plat�n tett el�sz�r k�l�nbs�get �rz�ki vil�g �s eszmevil�g k�z�tt. A l�lek halhatatlans�g�t hirdette.

 

Arisztotel�sz volt Plat�n els� kritikusa, vagyis az els�, aki hozz�sz�lt a plat�ni tan�t�shoz. Az els� nagy rendszerez� filoz�fus. Arisztotel�sznek a Metafizika �r�sa tartalmazza legfontosabb filoz�fiai tan�t�sit, ebben �rtekezik az els� elvekr�l �s okokr�l. Azt vizsg�lja, milyen okok hozz�k l�tre a l�tez�t. Err�l sz�l az anyag-forma tan�t�sa, �s a n�gy okr�l sz�l� tan�t�sa. Etik�j�ban pedig az er�nyek le�r�sa �ll, melyeket k�z�pk�nt hat�roz meg.

 

 

 

 

A hellenizmus a g�r�g-r�mai kult�ra Nagy S�ndort�l (Kr.e. 356-323) Augustus cs�sz�rig (Kr.e. 63 - Kr.u. 14) terjed� m�vel�d�st�rt�neti korszak, melyben g�r�g, kis�zsiai �s egyiptomi elemek keveredtek. A hellenizmus kora, a g�r�g filoz�fiai hagyom�nyok folytat�sa a b�lcsess�gre �s er�nyre �p�l� polisz-ide�l let�n�se ut�n. A hell�n kor �tmenet �kor �s a kereszt�ny k�z�pkor k�z�tt. A hell�n szellem �tv�zte mag�ban a g�r�gs�g �rtelmi fog�konys�g�t �s a keleti n�pek �rzelemgazdags�g�t, amely egy min�s�gileg �j kult�r�t jelentett. Az antik filoz�fia harmadik szakasza Kr.e. 322-t�l (Arisztotel�sz hal�l�t�l) Kr.u. 3. sz�zadig dat�lhat�. A hellenisztikus filoz�fi�nak n�gy jelent�s ir�nyzat�t kell eml�ten�nk: epikureus, sztoikus, szkeptikus �s �jplatonista filoz�fia. Sz�mos vonatkoz�sban a Sz�krat�sz �ltal kezdem�nyezett emberk�zpont� megk�zel�t�s lehet�s�geit pr�b�lta teljess� tenni, �s egyben a kor v�ls�ghelyzet�t meg�l� ember lelki sz�ks�gleteit kiel�g�teni. A filoz�fiai �rdekl�d�s egyre ink�bb az emberi szem�lyis�g �s az emberi kapcsolatok fel� fordult. �gy nem v�letlen, hogy az etika ker�lt el�t�rbe.

 

Tam�s sz�tv�lasztotta egym�st�l a tud�st �s a hitet, mely �ltal egyben a filoz�fi�t �s a vall�st is k�l�nvette. E sz�tv�laszt�sra, szerinte, k�t okb�l van sz�ks�g, mivel az ember k�tf�le �ton juthat az igazs�g birtok�ba: egyr�szt �rtelmi munka �ltal, minden k�ls� seg�ts�g n�lk�l. Ezen igazs�gokat nevezi �rtelmi igazs�goknak. M�sr�szt, az igazs�g kinyilatkoztat�s r�v�n ismerhet� meg, melyet hitigazs�gnak nevez.Azonban a hit �s a tud�s is Istent�l ered, ez�rt nem mondhatnak ellent egym�snak, �gy a filoz�fia �s a teol�gia igazs�gai azonosak kell, hogy legyenek. A filoz�fia pedig al�rendeltje, r�sztudom�nya a teol�gi�nak.

 

 

 

 

A jegyzet V. fejezete ismertet meg a renesz�nsz korral �s szellemmel. Fontos ismerni, hogy milyen tal�lm�nyokkal, felfedez�sekkel �s felismer�sekkel gazdagodott az emberis�g a renesz�nsz kor�ban. A renesz�nsz szellemi teljes�tm�ny�t olyan fogalmakkal jel�lhetj�k, mint humanizmus �s individualizmus: Petrarca, Dante, Boccaccio, a Mediciek, Ficino, Leonardo da Vinci, Michelangelo, (anat�miai vizsg�latok) Janus Pannonius, t�rsadalomfiloz�fia: Machiavelli, Rotterdami Erasmus, Morus Tam�s, term�szetfiloz�fia, panteizmus: Nicolanus Cusanus, Giordano Bruno, a tudom�ny felemelked�se �s �j vil�gk�p: Kopernikusz (heliocentrikus vil�gk�p), Kepler, Galilei (t�vcs� feltal�l�sa) – csillag�szok, fizikusok, feltal�l�k, reform�ci�: Luther �s Kalvin.

 

 

 

 A fejezet a racionalista �s empirista ismeretelm�leti koncepci�kat mutatja be. Vit�k a megismer�s folyamat�r�l, forr�sair�l �s hat�rair�l. �lom �s val�s�g, k�tely �s bizonyoss�g. Isten �s a vel�nk sz�letett eszm�k. Test �s l�lek probl�m�j�nak kartezi�nus felfog�sa. Spinoza szubsztanci�ja, az isteni Term�szet. Leibniz mon�sz-elm�lete. Locke filoz�fiat�rt�neti jelent�s�ge, az empirista m�dszertan kidolgoz�sa. Berkeley szolipszizmusa �s szubjektivizmusa. Hume filoz�fiat�rt�neti szerepe, szkepticizmusa, a k�zvetlen tud�s filoz�fiai interpret�ci�ja, az ok ontol�giai �s ismeretelm�leti szerepe.

 

 

 

 

 A jegyzet IX. fejezete foglalkozik a francia felvil�gosod�s eszmevil�g�val �s ir�nyzataival. A X fejezet mutatja be, hogyan volt jelen a felvil�gosod�s Sv�jcban, It�li�ban �s N�metorsz�gban. A francia felvil�gosod�s legfontosabb jellemz�i: a racionalizmus, a tolerancia mechanizmus, a radikalizmus. Kialakul egy saj�tos vall�sfiloz�fia, a deizmus, �s a vall�sn�lk�lis�g filoz�fi�ja, az ateizmus. Az angol felvil�gosod�s filoz�fi�j�ban jelentkez� utilitarizmus a francia felvil�gosod�sban, mint egoizmus tov�bb �l. Az Enciklop�dia sz�let�se. Liber�lis koncepci�k. Az �rtelem, a hit �s az �rzelem szerepe az er�ny megalapoz�s�ban. Az �rdek �s az �nz�s probl�m�ja a felvil�gosod�s t�rsadalmi �s etikai n�zeteiben. Montesquieu t�rsadalomfiloz�fi�ja, Voltaire egyh�z �s vall�skritik�ja, az enciklop�dist�k materializmusa, Rousseau szentimentalizmusa, nevel�selm�lete, kult�rkritik�ja �s t�rsadalomelm�lete, Vico �s Herder historizmusa.

 

 

Denis Diderot, (1713. okt�ber 5. – 1784. j�lius 31.) Langres-ban sz�letett francia filoz�fus �s �r� volt. Deista gondolkod�, a francia Enciklop�dia, az Encyclop�die f�szerkeszt�je, szervez�je, a francia �s az egyetemes kult�ra egyik legnagyobb hat�s� alakja, a vil�g tov�bbi sors�ra d�nt�en hat� szellemi mozgalom, a Felvil�gosod�s egyik kiemelked� gondolkod�ja. Diderot legkor�bbi munk�i k�z� tartozik Temple Stanyan m�v�nek ford�t�sa, G�r�gorsz�g t�rt�nelme (1743), valamint k�t munkat�rs�val leford�totta dr. James of London Gy�gyszersz�t�r�t (1746–1748) �s megjelentette Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik gr�fja Er�ny �s �rdem vizsg�lata c�m� m�v�nek szabadford�t�s�t n�h�ny saj�t megjegyz�ssel kieg�sz�tve (1745).

1746-ban �rta Filoz�fiai gondolatok c�m� m�v�t, amit azonnal hozz� is rakott r�vid �sszehasonl�t� tanulm�ny�hoz a term�szetes vall�sr�l. 1747-ben k�sz�lt a Promenade du sceptique, amiben allegorikusan �br�zolja a katolikus egyh�z szertelens�g�t, az annak vil�g�val veteked� �r�m�k hi�s�g�t valamint az egyh�z �s a vil�g felett �ll� filoz�fi�k k�ts�gbeesetts�g�t �s kiismerhetetlens�g�t.

1748-ban �rta Fecseg� csecsebecs�k c�m� m�v�t, melyben kig�nyolta a kor erk�lcs�t �s egyben felmutatta az �rtelmes erk�lcs lehet�s�g�t is, de miut�n pajz�ns�ga miatt sokakat megbotr�nkoztatott vele, ezt a m�v�t k�s�bb megb�nta.

1749-ben k�sz�lt k�vetkez� m�ve, a Lev�l a vakokr�l (Lettre sur les aveugles), amelyben m�r mint �n�ll� gondolkod� jelenik meg. Ennek a r�vid m�nek a t�rgya az ember �t �rz�k�t�l val� f�gg�s�nek bemutat�sa volt. A tanulm�nyban le�rja, hogy az �rtelem h�tr�nyt szenved a t�bbi �rz�k valamelyik�nek probl�m�ja miatt, ugyanezt fejti ki a Lev�l a s�ketekr�l �s a n�m�kr�l c�m� munk�j�ban is. A k�t tanulm�ny filoz�fiai jelent�s�ge, hogy a relativizmus elvei fel� vezet� �ton �rnek el jelent�s halad�st, amikor Isten l�t�t is megk�rd�jelezik. Ez az egyh�z �s hat�s�gok sz�m�ra t�l sok volt, ez�rt Diderot b�rt�nbe ker�lt Vincennes-ben. Itt h�rom h�napot t�lt�tt el, majd miut�n kiszabadult, nekil�tott �lete gigantikus m�v�nek.

Diderot elfogadta a felk�r�st, de t�lzottan elfoglalt �s leterhelt elm�je miatt a terv �talakult. Meggy�zte Le Bretont, hogy a Cyclopaedia egyszer� leford�t�sa helyett tal�ljanak ki valami �jat, ami egy tet� al� hozza az �sszes akt�v szerz�t, �sszegy�jti az gondolatokat �s ismereteket, amelyek akkoriban a Levelez� K�zt�rsas�g als�bb szintjein keringtek, de sz�tsz�rts�ga miatt hat�stalannak bizonyultak.

Lelkesed�se meggy�zte a kiad�kat, azok �sszegy�jt�tt�k a sz�ks�ges t�k�t egy nagyobb v�llalkoz�s sz�m�ra, mint amit el�z�leg terveztek. Diderot meggy�zte Jean le Rond d'Alembert-t, hogy legyen a munkat�rsa, a korm�ny pedig megadta a sz�ks�ges enged�lyt. 1750-ben egy r�szletes ismertet� hirdette a munk�t a nyilv�noss�g sz�m�ra, 1751-ben pedig meg is jelent az els� k�tet. Az utols� kiadv�ny 1765-ben jelent meg, de eg�szen 1772-ig tartott, am�g az el�fizet�k megkapt�k az Encyclop�die, ou dictionnaire raisonn� des sciences, des arts et des m�tiers utols� k�teteit. Ez a h�sz �v Diderot �let�ben nem csak egyszer�en szakadatlan munk�val telt, hanem egy�ttal a folyamatos �ld�ztet�st �s bar�tai elt�n�s�t is v�gig kellett szenvednie. Az ekl�zsia gy�l�lte az Encyclop�die-t, amelyben filoz�fiai ellenfeleik meger�s�d�s�t v�lte felfedezni �s 1757 v�g�re m�r nem b�rt�k ezt tov�bb n�zni. Az Encyclop�die-t a korm�nyz� t�rsadalmi oszt�ly, a francia arisztokr�cia is fenyegette, mert az elfogadta a vall�si t�relmet, a gondolatszabads�got, valamint a tudom�ny �s a gazdas�g fontoss�g�t. Az el�fizet�k sz�ma 2000-r�l 4000-re n�tt, ami j�l mutatta a munka hat�s�t �s hatalm�t a n�pess�g k�r�ben. A m� azt a demokratikus alapelvet k�pviselte, hogy a korm�nynak foglalkoznia kellene a k�zemberrel t�rsadalomban.

A korabeli ellenz�k v�leked�se szerint az Encyclop�die egy �sszeeskev� t�rsas�g szervezett munk�ja volt, ami vesz�lyes n�zeteket terjesztett a t�rsadalomra n�zve, 1759-ben az Encyclop�die-t ez�rt szab�lyosan elhallgattatt�k. A rendelet ugyanakkor nem akad�lyozhatta meg a munka folytat�s�t, ami haladt is tov�bb, noha a neh�zs�gek jelent�sen megn�ttek az�ltal, hogy titokban kellett folytatni.

D'Alembert �s m�s jelent�s szerz�k, k�zt�k Anne Robert Jacques Turgot visszavonul�sa a v�llalkoz�sr�l cs�kkentette a rossz h�r� k�nyv v�gs� elk�sz�l�s�nek es�lyeit. Diderot-ra h�rult a feladat, hogy legjobb tud�sa szerint befejezze azt. T�bb sz�z cikket �rt, amelyek k�z�tt voltak jelent�ktelenebbek is, de a legt�bb k�z�l�k sok munk�val k�sz�lt, sz�lesk�r� �s terjedelmes. Tekintet�t folyamatosan a korrekt�r�n tartotta �s a kev�sb� hozz��rt� szerkeszt�k k�ziratait megfelel� form�ba hozta. Napjait a m�helyekben t�lt�tte, fel�gyelte a gy�rt�s folyamat�t, �jjelente pedig arra �gyelt, hogy nyomtat�sban az jelenjen meg, amit napk�zben hallott. A rend�rs�g ek�zben folyamatosan ism�tl�d� rajta�t�sekkel zaklatta.

 

 

 

 

 

 

 A XI. fejezet els�sorban Immanuel Kant �s G. W. Hegel filoz�fiat�rt�neti jelent�s�g�vel ismerteti meg a hallgat�kat. A n�met felvil�gosod�s, a klasszikus b�lcselet probl�m�i az emberi nem n�z�pontj�b�l, a megismer�s �j elm�lete, a metafizika alapk�rd�seinek tematiz�l�sa Kant szerint. Kant kritikai filoz�fi�ja, a filoz�fia kopernikuszi fordulata. Hume hat�sa Kantra. Az a priori �s az a posteriori megk�l�nb�ztet�se, a t�r, az id�, az oks�g �jszer� �rtelmez�se, az analitikus �s szintetikus �t�letek megk�l�nb�ztet�se, a transzcendent�lis probl�ma, �s a tiszta �sz hat�rainak kijel�l�se. A kanti etika elvont-formalisztikus jellege, kategorikus imperat�vusz. A n�met dialektikus idealizmus. K�l�nbs�g Fichte �s Schelling idealizmus felfog�s�ban. Hegel azonoss�gfiloz�fi�ja az Eszme fejl�d�s�nek t�kr�ben. T�rt�nelemfiloz�fi�j�nak f� elemei, az �sz csele.

 

KANT

Fiatal kor�ban er�sen vonzz�k a term�szettudom�nyok �s a matematika, disszert�ci�j�t (1770) p�ld�ul a t�r k�tf�lek�pp val� matematikai ir�ny�that�s�g�r�l �rja; re�ltudom�nyos eredm�nyei is figyelemre m�lt�ak. Foglalkozik p�ld�ul a t�r h�romdimenzi�s volt�nak bizony�t�s�val (aminek val�sz�n�leg nem kis r�szben k�sz�nhet� k�s�bbi filoz�fi�j�nak sok alapprobl�m�ja �s jellegzetess�ge); nev�t a Naprendszer kialakul�s�ra vonatkoz� elm�lete (Kant–Laplace-elm�let) is �rzi (ezt az 1755-ben megjelent „Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels” c�m� munk�j�ban fejtette ki; m�g Laplace elk�pzel�se 1796-ban jelent meg az „Exposition du syst�me du monde” c�m� munk�j�ban). Ahogyan a Prolegomene (Bevezet�s minden lehet� metafizik�hoz)c�m� �r�s�ban is mondta, Hume �bresztette fel a "dogmatikus szenderg�sb�l" . A k�vetkez� �vekben Newton m�veit tanulm�nyozza, Humeot �s f�leg Rousseaut, aki, akik a saj�t bevall�sa szerint, a "helyes �tra ir�ny�tj�k" �s kik�nyszer�tik "gondolkod�s forradalm�t". Kant addig �gy gondolta, hogy a tud�s nem a tapasztalatban van hanem az �rtelemben, a r�ci�ban. Ez az elm�let volt a dogmatizmus szempontja. Ezzel ellent�tben, Hume azt �ll�totta, hogy csak a tapasztalat lehet biztos forr�sa a megismer�snek. Azonban am�g a racionalizmus dogmatizmushoz, az empirizmus szkepticizmushoz vezethet, k�s�bb a k�vetkez�ket mondja err�l: az �rz�ki szeml�letek fogalmak n�lk�l vakok, a fogalmak szeml�letek n�lk�l �resek. Kant azt szeretn� megtudni, hogy hogyan juthatunk tudom�nyos ismeret birtok�ba, azaz milyen felt�telek biztos�tj�k ezt az ismeretet. E probl�m�t r�szletesen az 1781 -ben megjelent A tiszta �sz kritik�ja c�m� m�v�ben fejti ki. Kant ekkor 57 �ves, �s az eddig megjelent m�veinek k�sz�nhet�en m�r elismert szem�lynek sz�m�t. Az �rtelem nem ismerhet meg mindent. Teh�t az �rtelem az a dolog ami a megismer�s folyamat�t korl�tozza. Azonban fontos szerepet t�lt be a praktikus �let, a mor�l ter�let�n. err�l a t�m�r�l val� n�zeteit az 1787 -ben megjelent A gyakorlati �sz kritik�ja c�m� �r�s�ban, fejti ki.1790-ben megjelenik Az �t�l�er� kritik�ja ami lez�rja az eg�sz kritikai v�llalkoz�st.1780-ban az egyetem Szen�tus�nak a tagja lesz, majd 1787 ben az berlini Tudom�nyos Akad�mia tagja. 1786-os tan�v els� szemeszter�ben, rektornak nevezik ki, a titulust II. Ferenct�l kapja.Kant professzor marad eg�szen 1797-ig. Az el�ad�sokon nem jegyzetekb�l tan�tott, hanem szabadon besz�lt, egy tank�nyv szerkezet�nek a fel�p�t�s�t k�vetve. 1794-ben betiltja a korm�ny a vall�ssal kapcsolatos t�m�j� el�ad�sok lead�s�t, amit Kant ellen�ll�s n�lk�l elfogad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A XIX. sz�zadot �ltal�ban az �jkorb�l a modern korba val� �tmenet korszak�nak tekintik. Ez a kult�rt�rt�net leggazdagabb �s legv�ltozatosabb sz�zada: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, expresszionizmus, szecesszi� – ezek a f�bb st�lusuk, szellemi ir�nyzatok, melyek egym�s ut�n, egym�s mellett s keveredve jelen voltak ebben az id�szakban. A korszak szellemi l�gk�r�t a technika �s a term�szettudom�ny hatalmas fejl�d�se hat�rozta meg. A tudom�nyos fejl�d�s, a felfedez�sek alkalmaz�sa a k�zleked�s �s h�rk�zl�s ter�n, az orvosl�sban, a technik�ban, a mindennapi �letben �j k�rd�seket fogalmazott meg a filoz�fi�ban. A tud�s mindink�bb az egyre fokoz�d� termel�s szolg�lat�ba �llt. A polg�ri t�rsadalom jelszava a fejl�d�s lett. A g�pi nagyipar viszont sz�mos t�rsadalmi probl�m�t vetett fel. Az elidegen�l�s t�rsadalomkritikai elm�let�re alapozott kommunista j�v�k�p �s mozgalmi ideol�gia: a marxizmus, melyr�l a XII. fejezet sz�l. A XIII. fejezet a j�v� tudom�nyos el�rel�t�s�nak elm�let�t: a pozitivizmust �s annak saj�tos, angolsz�sz ir�nyzat�t, a pragmatizmust mutatja be. A XIX. sz�zadi materializmus egyik ir�nyzata, Feuerbach naturalista antropol�gi�ja �s vall�selm�lete, illetve Spencer evol�ci�elm�lete szint�n ebben a fejezetben olvashat�.

 

 

A jegyzet XIV. fejezete a filoz�fia individu�lis-irracion�lis �tjaival foglalkozik, melyek �j ir�nyzatk�nt jelentkeztek a filoz�fiat�rt�netben. T�mad�s a racionalizmus ellen. Az �sz, az akarat �s az �szt�n szerep�nek �j elemz�sei fogalmaz�dnak meg. Megjelennek a keleti b�lcseleti eszm�k saj�tos adapt�ci�ban. A filoz�fusokat foglalkoztatja a modern �let hat�sa a szem�lyis�gre. Schopenhauer akarat-filoz�fi�ja, mint az �szt�ntan anticip�ci�ja. A szabads�g, a felel�ss�g �s a szorong�s filoz�fiai elemz�se: az egzisztencializmus sz�let�se. Kierkegaard filoz�fi�j�ban a l�t tragikum�nak felt�rul�sa �s a szorong�s szerepe. Az �rtelem, az erk�lcs �s a hit viszony�nak �jabb problematiz�sl�sa. Nietzsche �s az �bermensch ut�pi�ja, az �rt�kek �t�rt�kel�se a tragikus optimizmus jegy�ben. Nietzsche hat�sa a XX. sz�zadi gondolkod�sra �s m�v�szetre, majd a fasiszta ideol�gi�ra.