1/a Mit �rt�nk a technol�gia, technol�giai terv, technol�giai v�ltozatok fogalm�n?

 

TECHNOL�GIA: a term�kek el��ll�t�s�nak m�dja

A technol�gia valamely term�k, term�ny, l�tes�tm�ny gy�rt�si, termeszt�si illetve el��ll�t�si elj�r�sainak az �sszess�ge.

Tartalmazza a termel�si folyamat munkam�veleteit, sorrendj�t, a sz�ks�ges eszk�z�ket a m�veletenk�nti r�ford�t�sokat. (m�rt�kegys�gben �s esetlegesen a p�nzbeli �rt�k�t). A technol�gia a term�k-el��ll�t�s r�szletes m�szaki �s technikai el��r�s�t, szab�lyoz�s�t jelenti , mely szigor� megtart�sa mind mennyis�gileg mind min�s�gileg meghat�rozott term�keket eredm�nyez.

A technol�gi�nak 3 f� �ga van:

- mechanikai technol�gia: a feldolgozott anyag alakj�t �s fizikai saj�toss�gait v�ltoztatja meg

- k�miai technol�gia: az anyag k�miai �sszet�tel�t �s k�miai saj�toss�gait v�ltoztatj�k meg

- biol�giai technol�gia: �l� szervezetek felhaszn�l�s�val �ri el az anyagok �talak�t�s�t

A technol�gia t�rgyk�re:

            Az anyag �talak�t�s�hoz ismerni kell:

                        - a feldolgozand�, �talak�tand� anyag tulajdons�gait

                        - a megmunk�l�s eszk�zrendszer�t

                        - az el��ll�tand� term�ket

Technol�giai terv

A termel�si elj�r�sokat r�szletesen taglal�, �r�sban foglalt el��r�s, a tervez�sben �s termel�si ir�ny�t�sban j�tszik szerepet. A technol�giai terv az �ves tervben el��rt feladatok teljes�t�s�nek m�dj�t hat�rozza meg.

Tartalmazza: a munkav�gz�s k�r�lm�nyeit, a termel�si elj�r�s m�veleteit azok v�grehajt�s�nak id�pontj�t, a sz�ks�ges eszk�z�ket, a r�ford�t�sokat a munkaer� mennyis�get.

Technol�giai v�ltozat: Az azonos term�k vagy szolg�ltat�s el��ll�t�s�ra elt�r� m�don szervezett tev�kenys�g. A v�ltozat kiv�laszt�s�n�l a term�k leggazdas�gosabb el��ll�t�s�ra t�reksz�nk.

A technol�gia szigor� megtart�sa fontos: - n�v�nytermeszt�sben: g�pes�tett termeszt�si folyamatok

                                                                    - �llatteny�szt�sben: tart�s, takarm�nyoz�s, h�zlal�s

A tal�lm�nyok t�bb mint 50%-a gazdas�gtalans�guk miatt nem ker�l bevezet�sre.

A gazdas�goss�g meg�t�l�se akkor re�lis, ha pontosan sz�mba vessz�k:

            - felhaszn�lt energi�k �r�t

            - felhaszn�lt eszk�z�k �r�t

            - munkaer� �r�t

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1/b Melyek az �lelmiszeripar f�bb jellemz�i, szerkezete �s �gazati kapcsolatai hogyan alakulnak?

 

�lelmiszer: minden olyan n�v�nyi, �llati, �sv�nyi eredet� anyag, amely v�ltozatlan, el�k�sz�tett vagy feldolgozott �llapotban emberi fogyaszt�sra alkalmas.

 

Az �lelmiszeripar szak�gazat termel�si �rt�ke 1997-ben meghaladta a 1000 milli�rd forintot. Az itt foglalkoztatott munkaer� az akt�v keres�k 4-4,5%-�t teszi ki, t�rgyi eszk�z �llom�nya a nemzetgazdas�gban haszn�lt t�rgyi eszk�z �llom�ny 6-7%-a. Az �lelmiszeripar k�zvet�t� szerepet j�tszik a fogyaszt�knak a kereskedelem �ltal felm�rt ig�nyei �s a nyersanyagot szolg�ltat� mezgazdas�g k�z�tt.

Egym�ssal �sszef�gg� szak�gazatok: mez�gazdas�g, �lelmiszeripar, �lelmiszer-kereskedelem

�lelmiszeripar szak�gazatai:

- h�sfeldolgoz�s

- halfeldolgoz�s

- gy�m�lcs- �s z�lds�gfeldolgoz�s

- n�v�nyi olaj gy�rt�sa

- tejfeldolgoz�s

- malomipari term�kek gy�rt�sa

- takarm�nygy�rt�s

- egy�b �lelmiszerek gy�rt�sa

- italgy�rt�s

- doh�nyterm�kek gy�rt�sa

Mez�gazgas�gà        mez�g. term�keket forgalmaz� kereskedelem à �lelmiszeripar à�lelmiszer nagykereskedelem à �lelmiszer kiskereskedelem �s vend�gl�t�ipar à fogyaszt�

2/a A talaj fogalma, tulajdons�gai, a talajm�vel�s c�lja, eszk�zei

 

A mez�gazdas�gi termel�s legfontosabb er�forr�sa a term�f�ld, min�s�g�t�l f�gg a talaj m�vel�si rendszere, a termeszthet� n�v�nyek k�re �s a termeszt�s eredm�nyess�ge.

 

TALAJ: a f�ld k�ls� 1,5-3 m vastags�g� szil�rd burka, ami a n�v�nyek term�hely��l szolg�l. A talaj olyan

felt�telesen meg�j�that� term�szeti er�forr�s, amely az �l� �s �lettelen term�szettel szoros k�lcs�nhat�sban van, �s �lland�an v�ltozik.

 

A talaj hossz� id� alatt alakult ki a term�szetben v�gbemen� fizikai, k�miai �s biol�giai folyamatok hat�s�ra. �sszet�tele meghat�rozza a termel�k�pess�g�t �s m�velhet�s�g�t.

 

Tulajdons�gai:

 

1. term�kenys�g            kell� id�ben �s a sz�ks�ges mennyis�gben lehet�v� teszi a n�v�nyek v�z- �s

t�panyagig�ny�nek a kiel�g�t�s�t s biztos�tja a gy�k�rzet leveg�sz�ks�glet�t.

 

2. energiak�zvet�t�s:            hat�s�ra a napsug�rz�s �ltal a F�ldre jut� energiamennyis�g nagy r�sze a talajban

                                    marad

 

3. h�gazd�lkod�s:            �sszef�gg a talaj v�zgazd�lkod�s�val, a t�bb vizet tartalmaz� talaj tavasszal lassabban

                                    melegszik fel, t�m�r�t�ssel n�velhet�, laz�t�ssal cs�kkenthet� a talaj h�vezet�se

 

4. v�zgazd�lkod�s:            �sszel m�lysz�nt�ssal laz�tjuk a talajt, n�velj�k a v�zfelvev� k�pess�g�t

                                    tavasszal a talajforgat�s a m�velt r�teg v�ztartalm�nak cs�kken�s�vel j�r

                                    a m�veletek sz�m�t minim�lisra kell cs�kkenteni

 

A talajban l�v� fontos kolloidok az agyag �s a humusz.             Sz�kebb �rtelemben a kolloid-term�szet� anyagokat nevezz�k humusznak, amelyek a talaj mikroorganizmusainak tev�kenys�ge sor�n j�ttek l�tre.

Jav�tja a talaj v�z- �s leveg� gazd�lkod�s�t, befoly�solja a talaj t�panyag-gazd�lkod�s�t, a talajszerkezet kialak�t�s�ban j�tszik szerepet.

 

TALAJM�VEL�S: az az elj�r�s, melynek sor�n k�l�nb�z� eszk�z�kkel megv�ltoztatjuk a talaj alkot�r�szeinek t�rbeli elrendez�d�s�t.

 

C�lja: a n�v�nyek betakar�t�s�val felszabadul� ter�leten a k�vetkez� n�v�ny sz�m�ra kedvez� talaj�llapot kialak�t�sa

 

Elj�r�sai: sz�nt�s, laz�t�s, t�rcs�z�s, talajmar�z�s, sim�t�s, hengerez�s

 

Eszk�zei:             sz�nt�s - eke                                                   

                        talajlaz�t�s - m�ly vagy r�teglaz�t�                   

                        t�rcs�z�s - t�rcsa                                             

                        talajmar�z�s

                        kultiv�toroz�s - kultiv�tor kapa            

                        fogasol�s                                                       

                        s�m�t�z�s                                                         

                        hengerez�s

 

Talajm�vel�si m�d: t�bb talajm�vel�si elj�r�s egyidej� vagy egym�s ut�ni alkalmaz�sa

 

K�t�tts�ge: Az Arany-f�le k�t�tts�gi sz�mmal (Ak) fejezz�k ki, ami jelzi, hogy egy adott konzisztencia-�llapot el�r�s�ig a talaj mennyi vizet tud felvenni.

 

            - laza                                                    30 Ak alatt

            - k�z�pk�t�tt homokos v�lyog  30-37

            - v�lyogtalaj                                            42-50

            - agyagos v�lyogtalaj                                42-50

            - agyagtalaj                                             50-55

            - neh�z agyag- �s szikes talaj                   55 alatt

 

K�mhat�sa:             - savany�            4,6 alatt

                        - semleges            6,5

                        - l�gos              7,4 f�l�tt

 

MELOR�CI�: olyan beruh�z�s jelleg� beavatkoz�sok, melyeket a talaj term�k�pess�g�nek szinten tart�sa, illetve n�vel�se �rdek�ben tesz�nk.

 

F�ldhaszn�lat: sz�nt�, gyep, kert, sz�l�, gy�m�lcs, erd�, halast�, n�das, m�vel�s al�l kivett ter�let

T�bla: f�ldhaszn�lati alapegys�g

T�mb: t�bb szomsz�dos t�bl�n azonos n�v�ny termeszt�se

 

A talaj szerkezete akkor a legkedvez�bb, ha a m�velt r�teg 1-3 mm �tm�r�j� morzs�kb�l �ll (apr�morzs�s talajszerkezet).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2/b Mi jellemzi a mg-i �s �lelmiszeripari term�kek exportj�nak alakul�s�t?

 

Magyarorsz�g teljes export-teljes�tm�nye dinamikusan b�v�lt, az orsz�g �ssz. kivitele megk�zel�tette a 20 milli�rd USA doll�rt. Az �ssz. kivitelen bel�l az agr�rexport n�veked�se szer�nyebb volt, ar�nya 22%-r�l 15-re m�rs�kl�d�tt 1997-ben. Az agr�rkivitel �vek �ta 3 mill. USD k�r�l alakul.

Az agr�rexportot az �lelmiszer-k�sz�tm�nyek, italok �s az �l��llatok, �llati term�kek hat�rozz�k meg. Kiugr�an b�v�l� piaca volt a n�v�nyi zs�rok, olajok term�kcsoportnak �s jelent�sen n�tt a feldolgozatlan n�v�nyi term�kek (b�za, kukorica) exportja. Az �llati term�k exportban cs�kken�s tapasztalhat�.

3/a Ismertesse a talajer� gazd�lkod�s c�lj�t �s m�dszereit (t�panyagell�t�s, talajv�delem)

 

Talajnak nevezz�k a F�ld k�ls� 1,5-3 m vastags�g� szil�rd burk�t, ami a n�v�nynek term�hely��l szolg�l.

 

Talajv�delem: a talajpusztul�s megakad�lyoz�sa.

 

A v�z okozta talajpusztul�st: ER�ZI�NAK a sz�l k�rt�tel�t: DEFL�CI�NAK nevezz�k.

 

Azokat  a beruh�z�s jelleg beavatkoz�sokat, amelyek a talaj term�k�pess�g�nek szinten tart�s�t szolg�lj�k melior�ci�nak nevezz�k, ezek szolg�lj�k a talaj v�delm�t.

 

T�panyagell�t�s: tr�gy�z�s, minden olyan anyag, amely a talaj term�k�pess�g�t n�veli, szerves tr�gya,

m�tr�gya

A tr�gy�z�s tartalmazza:             - a tr�gyaf�l�k megv�laszt�s�t

                                                - a tr�gy�z�s rendszer�nek kialak�t�s�t

                                                - a felhazn�l�s m�rt�k�t

                                                - a kijuttat�s szerkezet�t

 

Komponensei: szerves tr�gy�z�s: ist�ll� tr�gya, z�ldtr�gya, mell�kterm�kek, komposzt

                        m�tr�gy�k: szervetlen vegy�letek, ipari term�kek, szil�rd, foly�kony

 

Ezek k�z�l a legfontosabb az ist�ll�tr�gya:

El�nyei: - humuszban gazdag�tja a talajt

              - jav�tja a talaj v�zgazd�lkod�s�t

              - n�v�nyi serkent anyagokat juttat a talajba

              - elseg�ti a t�panyag felt�r�st

 

H�tr�nyai: - termel�se sz�ll�t�sa munkaig�nyes

                  - sz�ll�t�sa, sz�r�sa k�rnyezetv�delmi probl�m�t okoz

                  - t�panyagtartalma v�ltozik

                  - gyomirt� hat�s�

 

A ny�r v�gi vagy �szi vet�sek al� ny�r elej�n, a tavaszi vet�sek al� ny�r v�g�n sz�rjuk a tr�gy�t.

 

Egyenletes rendszer: rakod�s --- sz�ll�t�s rakottan --- sz�r�s --- vissza �resen

Osztott rendszer: rakod�s sz�ll�t�eszk�zre --- sz�ll�t�s rakottan -- �trakod�s sz�r�kocsira -- sz�ll�t�s vissza

                              �resen --- sz�r�s sz�r�kocsival

 

A szerves tr�gyasz�r� g�pek �zemeltet�s�vel kapcsolatos sz�m�t�sok:

 

m=munkasz�less�g, halad�si sebess�g (sz�r�s k�zben 6-8 km/�)

m³, t = kocsiszekr�ny t�rfogata

tg= t rak  + t sz.rak + t sz�rt + t �res

 

N _TE= B x v x     (hajm�)  szerves tr�gya-sz�r� ter�letteljes�tm�nye

            10

B = munkasz�less�g, v = halad�si sebess�g sz�r�s k�zben (km/�),          id�sz�m�t�si t�nyez�

 

M�tr�gy�z�s: n�veli a talaj term�k