1.1, Milyen k�rd�sekkel foglalkozik a makro�kon�mia?

V: �rsz�nvonallal kapcsolatos, mi�rt k�l�nb�z�ek az �rak, infl�ci�s k�rd�sekkel, munkan�lk�lis�ggel, foglalkoztatotts�gi k�rd�sekkel, konjuktur�lis ciklusokkal, a korm�nyzat szerep�vel, gazdas�gi n�veked�ssel.

1.2,Mit �rt�nk makro�kon�miai modelleken?

V: Olyan elemz�si eszk�z�ket, melyek a gazdas�gi v�ltoz�k k�z�tti kapcsolatokat foglalj�k �ssze �ltal�ban matematikai form�ban.

1.3. Mit �rt�nk endog�n �s exog�n v�ltoz�n?

V: K�t f�le gazd.i mutat�t k�l�nb�ztet�nk meg, az exog�n v�ltoz�t k�ls� adotts�gk�nt kezelve l�p be a modellbe, m�g az endog�n v�ltoz� a modell outputja, a modellb�l sz�rmaztatjuk. Az exog�n v�ltoz�k a modell m�k�d�s�vel adj�k meg az endog�n v�ltoz�kat.

1.4. Miben k�l�nb�zik a mikro a makro�kon�mi�tol?

V: A mikro a gazdi szerepl�ket k�l�n-k�l�n kiemelve vizsg�lja, pl h�ztatr�s, m�g a makro aggreg�lja a szerepl�ket �gy a h�ztart�sok �s v�llalkoz�k alkotj�k a mag�nszektort k�lf�ld �s a korm�nyzatot szektorokat �sszevonja, �gy vizsg�lja. A mikro egyes term�keket, term. Folyamatot, piacokat k�l�n k�l�n vizsg�l, ill piacform�kat elemzi, m�g a makro �sszevontan vizsg�lja a piacokat. P�nz, �ru �s munkapiacokat k�l�nb�ztet meg.

1.5.Mit jelent az �sszet�tel hamiss�ga?

V: Ami igaz egy-egy gazdas�gi szerel�re, nem biztos hogy igaz a gazdas�g eg�sz�re. Teh�t a mikroszinten igaz, makroszinten nem biztos, hogy meg�llja a hely�t. Pl. megtakar�t�sok paradoxona.

1.6 Melyek a makro�k. Gondolatok fejl�d�s�nek ir�nyzatai?

Keynes el�tt klasszikus kg. Mely szerint a piaci folyamatosan az egyens�ly ir�ny�ba haladnak.

1936 Keynes: az �sszpiaci kereslet el�gtelen – nem lehet teljes a foglalkoztatotts�g, korm�nyzati beavatkoz�s k�lts�gvet�si politika r�ve�n a keresletet n�veli, a munkan�lk�lis�get cs�kkenti. 60-as �vek v�g�ig.

70�vek monetarizmus M. Friedman. Ujra�leszti a klassz kg. A korm�nynak nem szabad beavatkozni, mert t�bbet �rt, mint haszn�l. Monetarizmust helyezi el�t�rbe.

80-as �vek eleje: Uj klasszikus Lucas racion�lis v�rakoz�sok hipot�zise, a piaci automatizmus gyorsan visszat�riti a gzad. a telj foglal. Gazd.-i ciklus- t�ves v�rakoz�s.

80-as �vek v�ge: Uj keynesi�nus: tart�s gazdas�gi visszaes�s eset�n sz�ks�ges a beavatkoz�s, nem tulajdon�t megk�l. Jelent�s�get a monet�rissal szemben �s k�lts�gvet�si politik�nak.

2,1 Mit jelent a GDP?

V: Brutt� hazai term�k, amely megadja egy adott orsz�g ter�let�n egy adott id�pontban el��ll�tott �s v�gs� felhaszn�l�sra ker�l� �ruk �s szolg�ltat�sok �rt�ke, mely megegyezik a gazdas�gban keletkezett j�vedelem nagys�g�val.

Y = C+I+G+X-M

Y= W+NY+T+A

2,2 Ml�rt csak a v�gs� fogyaszt�sra ker�l� �ruk �s szolg �rt�k�t tart?

V: Az egyes termel�si f�zisokban keletkezett j�vedelem �rt�ke be�p�l a term�k �r�ba, �gy a v�gs� felhaszn�l�sra ker�l� javak �rt�ke tartalmazza az �sszes k�ztes term�k hozz�adott �rt�k�t. Ha a v�gs� �rt. Sz�nt javak �rt�k�t sz�m�t�sba venn�nk, dupl�n ak�r t�bbsz�r�sen is szerepelne a GDP-ban. A GDP a gazdas�got alkot� �sszes v�llalatn�l l�trej�v� hozz�adott �rt�k �sszeg�t is jelenti.

2,3 Mi a k�l�nbs�g a re�l GDP �s nomin�lis GDP k�z�tt?

V: A nomin�lis GDP a v�gs� felhaszn�l�sra sz�nt javak �s szolg. Mennyis�g�nek �s foly��r�nak, piaci �r�nak a szorzata. V�ltoz�s�t az �rak v�ltoz�sa �s amennyis�g v�ltoz�sa is el�id�zi. GDP 2003=  pi02 * qi03

A re�l GDP viszont v�gs� felh. Sz�nt javak �s szolg  mennyis�g�nek egy b�zis �v piaci �rt�k�vel sz�m�tott �rt�ke. GDP 03(96)= qi03* pi96. Az �rak v�ltoz�s�nak hat�s�t kisz�ri, csak a mennyis�gi v�ltoz�s v�ltoztatja , �gy alkalmas mutat�ja a gazdi teljes�tm�ny �s az �letsz�nvonal v�lt.

2,4 V�gs� felhaszn�l�s �sszetev�i:

V: Y= C+I+G+X-M

Brutt� hazai term�k= Y, C= fogyaszt�s, a h�ztart�sok �ltal v�s�rolt tart�s �s nem tart�s fogyaszt�si cikkek �s szolg�ltat�sok. I=beruh�z�sok, T�ke�llom�ny, termel�si kapacit�sok l�trehoz�s�ra ford�tott �sszeg + a k�szlet �llom�ny v�ltoz�sa. G = korm�nyzati v�s�rl�sok, a korm�nyzatok, �nkorm�nyzatok �ltal v�s�rolt javas �s szolg �sszess�ge pl honv�delmi, oktat�si kiad�s. X = export, belf�ld�n megtermelt, k�lf�ld�n �rt�kes�tett �ruk �s szolg,  M = import. K�lf�ld�n megtermelt de belf�ld�n �rt. Javak �s szolg.

2,5 Milyen okokat tud felhozni a GDP haszn�lata mellett az NDP-vel szemben?

V: Az NDP a nett� hazai term�k, a GDP- Amortiz�ci�, az NDP ugyan pontosabb �rt�k, de a GDP gyorsabban rendelkez�sre �ll, ami fontos a gazdi d�nt�shez, �s az amortiz�ci� az infl�ci� miatt nem minden esetben fedezi a t�ke�llom�ny elavul�s�t, igy az amortiz�ci� illetve az NDP pontos meghat�roz�sa bonyolult.

2,6 �rak v�ltoz�s�nak mutat�i, k�l�nbs�gek.

V:1, GDP defl�tor= Nomin�l GDP

re�l GDP, mely megmutatja a v�gs� felhaszn�l�sra sz�nt javak �s szolg �rszinvonal�nak v�lt egy b�zis�vhez viszony�tva.

2, CPI fogyaszt�i �rindex, ami a fogyaszt�si javak �r�nak v�ltoz�s�t mutatja egy b�zis�bhez k�pest.

K�l�nbs�gek:A GDP defl a v�gs� felh sz�nt javak �s szolg �r�t veszi figyelembe a CPI csak a fogyaszt�si javak�t, a beruh�z�si javak �r�nak emelked�s�t a GDP defl mutatja, m�g a fogy, �rindex nem, az import fogy term�kek �rv�ltoz�s�t a GDP defl nem, a CPI mutatja,

2,7 Mi a k�l�nbs�g a GDP �s GNP k�z�tt?

V: a GNP a brutt� nemzeti term�k, mely tartalmazza a belf�ldiek �ltal k�lf�ld�n realiz�st j�vedelmet, de nem tartalmazza a k�lf�ldiek �ltal belf�ld�n realiz�lt j�v. Jelent�s�ge abban az esetben van, ha k�lf�ldi befektet�sek a gazd m�ret�hez k�pest jelent�sek.

2,8 Mit jelent a megtakar�t�s?

V: A j�vedelem fogyaszt�sokra el nem k�lt�tt r�sze. A megtakarit�sok jelentik a beruh�z�sok forr�s�t, megegyezik a mag�nszektor Sp a korm�nyzat Sg �s a k�lf�ld Sk megtakar�t�sainak �sszeg�vel.

2,9 Mit jelent a rendelkez�sre �ll� j�vedelem?

V: A mag�nszektor rendelkez�sre �ll� j�vedelme az ad�kkal cs�kkentett transzferekkel n�velt j�vedelemmel egyezik meg. Y(DI) = Y-T+Tr. A j�vedelem  egy r�sz�t a h�ztart�sok megtakar�tj�k, egy r�sz�t elk�ltik. Y(DI) = Sp+C

Transzferek a mag�nszektornak juttat�sok, melyek nem j�rnak egy�tt �ru vagy szolg�ltat�s mozg�s�val.

2,10  Vezesse le a beruh�z�sok �s megtakar�t�sok egyez�s�g�t  n�gyszektoros modellben.

V: C+Sp = C+I+G+X-M-T+RT

Sp= I +( T-TR-G)+(M-X),

T-TR-G = Sg A korm�nyzati megtakar�t�sok A korm�nyzati bev�telek T= ad�k, �s kiad�sok Tr= traszferek G= korm v�s�rl�sok k�l�nbs�ge

M-X= Sk k�lf�ld megtakar�t�sa K�lf�ld bev�tele import, kiad�sa export.

Sp+Sg+Sk = I az az �sszef�gg�s a GDP-re �s magtakar�t�sokra adott definici� alapj�n mindig teljes�l, vagyis makrogazd-i azonoss�got fejez ki.A beruh�z�sok akkor is egyenl�ek a gazd – i szektorok megtakar�t�saival. Ha hiperinfl�ci� vagy ha gazdas�gi n�veked�s van.

3,1 Mit jelent az auton�m fogyaszt�s?

V: J�vedelemt�l f�ggetlen fogyaszt�s, ami akkor is l�tezik, ha a h�ztart�snak egy�ltal�n nincs j�vedelme.

3,2 Mit jelent a fogyaszt�si hat�rhajland�s�g?

V: Megmutatja, hogy a j�vedelem egys�gnyi v�ltoz�sa hogyan befoly�solja a fogyaszt�s v�ltoz�s�t. Jele: c’ = dc      �rt�ke 0 �s 1 k�z�tt van.

DY

3,3 Irja fel a fogyaszt�si f�ggv�ny egyenlet�t?

V:C= Co+c’Y, a fogyaszt�si f�ggv�ny megmutatja, hogy a h�ztart�sok a k�l�nb�z� j�vedelemszin mellett  j�vedelm�k mekkora r�sz�t ford�tj�k fogyaszt�sra, meredeks�g�t a fogy. Hat�rhajland�s�g hat�rozza meg.

3,4 Mutassa be a Kenyesi kereszdiagrammot

3,5 Mit jelent a kiad�si multiplik�tor?

V: Mennyiben v�ltozik meg az �rupiaci kereslet,  ha valamilyen auton�m t�nyez� – auton�m fogyaszt�s- �rt�ke  egys�gnyit v�ltozik. Egyn�l mindig nagyobb sz�m.  l/(1-c’)

3,6 Mit jelent a fogyaszt�si h�nyad?

V: Fogyaszt�si h�nyad a fogyaszt�s �s a j�vedelem h�nyadosa, megmutatja hogy a h�ztart�s j�vedelme mekkora r�sz�t k�lti fogyaszt�sra.  c= C =  Co +c’

Y     Y a j�vedelem emelked�s�vel folyamatosan cs�kken.

3,7 Mit �rt�nk fogyaszt�si rejt�ly alatt?

V:  Elt�r� a fogyaszt�i magatart�s r�vid, ill hossz� t�von.  R�vid t�von a j�vedelem n�veked�s�vel a fogyaszt�s is n� de kisebb m�rt�kben, ez�rt a fogyaszt�si h�nyad egyre kisebb, m�g hossz�t�von a fogyaszt�si h�nyad �lland� �s megegyezik a fogyaszt�si hat�rhajland�s�ggal.