gazdmanager
gazdmanager
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
GAZDASGTRTNET
GAZDASGTRTNET : Esszkrdsek

Esszkrdsek

  2007.09.14. 07:20

Kidolgozva

             1.                   Az jkkorszak mezgazdasga, a nomd psztorkods, az eurpai bevndorlsok

 

i.e. 6-5 vezredben nagyobb fldrszeket vontak mvels al. Ebben az idsazakban mr gyomirtst is vgeztek a nagyobb terms elrse rdekben. A fldmvels azonban elssorban a folyvlgyek trsgeiben alakult ki (Jangce, Gangesz, Missisipi, Eufrtesz, Tigris, Nlus). Ezek szolgltak a kaps fldmvels kialakulshoz (gabonaflk, Zldsg, gymlcs). A termkek trolsra agyagednyeket ksztettek, vermeket stak. A fldek termkpessgt szablyozatlan parlagvltssal riztk (ahol cskkent a termshozam, azt a helyet nhny vig elhagytk s j terleteket trtek fel). Ksbb ttrtek a szablyozott parlagvltsra (meghatrozott idnknt vltogattk a mvelt s parlagon hagyott fldeket).

Nomd psztorkods ott alakult ki, ahol kedveztlenebb volt a termszetfldrajz s ahol nem tudtk megvalstani a fldmvelst (Kelet-Eurpa, Kzp-zsia aszly sjtotta sztyeppi). i.e. 3 vezredben kialakult a tudatos llattarts (vadllatok megszeldtse, fleg l). A kecskket, juhokat s marhaflket befogtk, majd a lovat is. Utbbit azonban htaslknt hasznostottk. Ez megvltoztatta a pusztai npek mozgslehetsgt.

Eurpai bevndorlsok: a neolitkor elejn a npessg gyr volt. Dlkelet fell hrom f tvonalon rkeztek bevndorlk Nyugat- s szaknyugat-Eurpba: i.e 6 vezred Fldkzi tenger fell Grgorszgba, Adriai trsgbe, Appenini, Ibriai flszigetre. i.e. 5 vezredben a Duna vlgye volt. i.e. 3. vezred Nyugat-zsia s a dlorosz sztyeppkrl az eurpai sksgon keresztl vezetett.

Benpestettk Lengyelorszgtl Besszarbiig s a Fekete-tengerl s a Kaszpi-ttl a Turni-alfldig. i.e. 1 vezredben a melegebb klma miatt az szakon l germn trzsek egy rsze a mai Franciaorszgon t az Ibriai-flszigetre s az Appenini flszigetre vndorolt. A szlv npek vndorlsai is megfigyelhet volt a mai Lengyelorszg, Belorusszia, Ukrajna terletn. Ebben az idszakban szlltk meg a Balkn nagy rszt.

 

 

             2.                   A magyarsg shazja, vndorlsai s a honfoglals

 

A bronzkor kezdetn a magyarsg shazja az Ural hegysg keleti s nyugati oldala volt. i.e. 4 vezredben kettszakadtak az urali npek s a finnugor trzsek a helykn maradtak, a szamolydek keletre vndoroltak. A finnugor trzsek kzssge az i.e. 3 vezredben felbomlott. Finn ga nyugat fel vndorolt a Volga, majd a Balti-tenger trsgben telepedett le. Az ugor trzsek az Urltl keletre az Ob-Irtis-Tobol folyk vidkn telepedtek le. Itt ismerkedtek meg az irni nppel s eltanultk a fmmvessget, a rz s bronz hasznlatt, a juh a kecske hziastst, a ltartst s a fldmvels alapelemeit. i.e. 1 vezred elejn a magyarok sei dl fel vndoroltak. i.e. 1000-500 kztt alakult ki a magyarsg. Dl fel hzdtak a magyarok s a Volga Kma sszefolysnak vidkn telepedtek le. seink llandan sszetkzsbe karltek a szomszdos npekkel. A jobb terletekrt foly harc, a hbor a nptrzsek lland sajtjv vlt. A nomd llattart letforma erstette a frfiak szerept. Az anyajog csaldok apajogv alakultak t. Csaldi nemzetsgi kzssgekben ltek. Ltrejttek a szlesebb kr kzssgi szervezeti formk, a trzsek, a nemzetsgek s a trzsszvetsgek. lkre a trzsfket vlasztottak, a tbb nemzetsgbl ll trzsek trzsszvetsget hoztak ltre. A kzs nyelv az uralkod trzs nyelve volt. A sztyeppen l megyer trzsek kaptk a magyar elnevezst.

A magyarok vndorlsai: 350-400 krl a mai Baskria terletn ltek, ebben az idszakban szervezdtt nll npp. Ezt nevezik M?agna Hungrinak. A magyarok egy rsze a Volga-Don vidkn telepedett le. 800-as vek kzepe tjn tovbb vndoroltak s elbb Levdiban majd Etelkzben telepedtek meg, ahonnan azonban 890 krl a besenyk kiszortottk ket. 895-896-ban keltek t a Krptokon s megszlltk a Krpt –medence kzps rszt. Az etelkzi magyarok mr foglalkoztak fldmvelssel. Sarlval arattak, kr vontatta ekvel szntottak, llatokkal tapostatva cspeltek. Fbb nvnyek: rpa, bza, kles, kender, bors, alma, krte, di, szl.

 

 

             3.                   Az egyiptomi s a grg birodalmak gazdasgnak fbb jellemzi

 

Egyiptom:

A birodalom ln a fra ll. A gazdasg irnytsban jelents szerepet tltttek be a papok.

A hadsereg rkdtt a fra s alattvalik hatalmnak megrzse fltt. A rabszolgk s a parasztok a lakossg kb 90%-t alkottk.

Az orszg mg-i termelst a Nlus radsaira (jlius 19, szept eleje) alapoztk a kedveztlen idjrs miatt.

Csatornarendszerrel, vziktkiemelkkel stb. juttattk el a vizet azokra a terletekre, ahov az rads nem rt el, de mg mvelhet volt a fld. Szmos tudomnyos rtk eljrst alkalmaztak.

A fld a fra s az egyhz kezben volt.

A fldet kezdetben kapval, majd vasbettes faekvel mveltk.

ltalban kalszos gabont termeltek, amit kovakbettes sarlkkal arattak, llatokkal val tapossssal cspelt ki. Itt alkalmaztk elszr a kvek kzti rlst.

A gabonn kvl mg zldsgflket s gymlcst is termeltek.

llattartsukban a teherhord szamron s tevn kvl a juh, kecske, szarvasmarha s serts honosodott meg. Lovat csak hadi s sportclokra hasznltak. Alkalmaztk a kerekes szekeret s a vitorls hajt.

 

Grg Birodalom:

A kzmvessg s a cserekereskedelem fejldse elsegtette a rabszolgaszerzs s alkalmazs feltteleinek kialakulst. A parasztok eladsodott rtege szolgasorsra jutott, mg a trzsi nemessg vagyonosabb rtegbl kialakult a fldbirtokos osztly.

i.e. 800-ra kialakultak a poliszok, amelyek kztt laza politikai, gazdasgi kapcsolat volt.

Kedveztlen termszeti viszonyok miatt gabonabehozatalra knyszerltek. Ezt gy oldottk meg, hogy gyarmatostottk a Fldkzi-tenger partvidkt. Ezeken a gyarmatokon fldmvelst folytattak.

A gyarmatok nll vrosllamok voltak, megriztk politikai fggetlensgket.

Az orszgba beszlltott gabonn kvl a legrtkesebb cseretrgyak a rabszolgk voltak, cserbe az anyaorszgtl kzmvesipari termkeket, Zldsg s gymlcsflket kaptrak a gyarmatok.

Alkalmaztk az eks fldmvelst.

A talaj termkpessgt 2-3 nyomsos mvelssel, majd vetsforg alkalmazsval tartottk fenn.

Kezdetben zmmel kalszos gabont termesztettek, majd ezt fokozatosan visszaszottotta a kert s gymlcskultra.

Az llattartsnak az n transhuml mdja alakult ki (az llatokat tlen a vdettebb vlgyben, nyron a hegyi legelkn tartottk)

Fknt juh s kecsketartssal foglalkoztak, de volt szarvasmarha s serts is.

Kzmvesipar: haj, ntzberendezs, textilipar

 

 

             4.                   A rmai birodalom gazdasgnak fbb jellemzi a kialakulstl a felbomlsig

 

Rma vrost i.e. 753-ban alaptottk, i.e. 735-510 kztt kirlysg.

A termel eszkzk kzssgitulajdonbl magntulajdonba kerltek.

Kialakult az osztlytrsadalom

A szabad polgrsag: patrcius, plebejus

A rabszolgk ebben az idszakban mg nem voltak meghatrozak.

i.e. 510-ben arisztokratikus kztrsasgg alakult t. A patrciusok s a plebejusok egyenjogakk vltak. Fels rtegeikbl ltrejtt az j hivatali nemessg a nobilits.

Rma a fnciaiakkal vvott 3 hbor utn megsemmistette Karthg birodalmt, i.e. 146-ban befejezte Hellas leigzst.

A meghdtott terleteket provincikra osztottk.

A rabszolgkat latifundiumokban, bnykban, ipari mhelyekben dolgoztattk, velk hajtattk a tengerjr hajkat.

A rmai csszrsg i.e. 30-20-ban jtt ltre.

A gazdasga a mezgazdasgon s a kereskedelmen alapult.

A nagybirtokok mellett leteztek a szabad parasztok kiszemi gazdasgai is.

Fknt gabonatermelssel s llattartssal foglalkoztak.

A meghdtott tartomnyokbl beraml nagymennyisg gabona elsorvasztotta a termelst.

llattarts: juh, kecske, lovak fknt hadszati s sportclokra.

ptszet jelents.

A kereskedelemben jelents a tengeri szllts.

A szrazfldi szllts nem fejldtt kielgten.

A gazdasg hanyatlst az rdekeltsg hinya okozta fknt, mivel alapveten rabszolgkat foglalkoztattak.

Ez az rdektelensg gtolta a technikai fejlesztst is.

 

             5.                   A korai feudalizmus fbb jellemzi Nyugat-Eurpban

 

Feudlis fldmonoplium:

Nincs fldbirtok fldesr nlkl. Minden fld, vagy annak tlnyom tbbsge fldesri tulajdonban van. A feudlis birtok alapveten adomny jelleg. Kialakulsukkal ltrejn a hbri-vazallusi fggsgi viszony. A fldhasznlatban kettssg rvnyeslt: az allodilis rszt a fldesr mvelte, az rbres rszt a jobbgyok.

A feudlis nagybirtok kialakulsa egyrszt a szabad parasztok fldjeinek knyszereladsa, msrszt a kirlytl kapott fldbirtokok tjn ment vgbe.

A korai feudlis birtokokat a zrt jelleg s az nellts jellemzi.

 

Vruradalmak kialakulsa:

A fnemesek az ltaluk toborzott lovagokkal megszlltk a kirlyi vrakat, helyenknt pedig adomnyba kaptk.

A vruradalom volt a hatalom s a gazdasg kifejezje. Kzpontja a vr.

 

Feudlis jradkrendszer kialakulsa:

·        Munkajradk (robot)

·        Termnyjradk

·        Pnzjradk

·        Illetk

 

Politikai konszolidci:

Megszntek a rablportyzsok, a npessg megnvekedett, j falvak keletkeztek.

 

Gazdasgi let fellendlse:

Nvekedtek a termterletek, a termelsi eredmnyek.

A majorsgi terleteken alkalmaztk a nehzekt, a szgyhmot. Bvlt a zldsg- s gymlcstermels.

ttrtek a kt- s hromnyomsos fldmvelsre.

Tovbb fejldtek a rideg s az istllzott llattenyszts formi s a mg-i iparok.

 

             6.                   A Nyugat-Eurpai fejlett feudalizmus fbb jellemzi

 

A feudalizmus virgkorban fellendlt a mg-i termels s a terleti kiterjedse.

Sok helyen megsznt az ugaroltats.

A gabonaflk mellett nvekedett a zldsg- s gymlcstermels.

Fellendlt a gabonakereskedelem. Az llattenyszts szinte minden hzillatra kiterjedt, nvekedett az istllztats arnya.

Fejldtek a mg-i munkaeszkzk.

 

A feudalizmus kiteljesedsben s egyben bomlsban meghatroz szereppel brt az ipari termels nllsodsa. A feudlis nagybirtokokbl kivlt az iparossg. Felgyorsult az urbanizci.

Fejldtt az ru- s pnzvilg.

Megvalsult a ches kzmvessg s a manufaktrban val termels.

 

A mg-tl elvl ipari tevkenysg a vrosok gyors tem kialakulst s fejldst eredmnyeztk. A vrosok jelents ipari s kereskedelmi kzpontokk vltak. Megjelenik a polgrsg, amely nem volt egysges (szegny, gazdag).

 

Az rutermels fejldse a vrosokban s a falvakban a 18 sz-tl kezdve az ru- s pnzviszonyok jelents kibvlshez vezetett.

A fldesr a jobbgyait arra ksztette, hogy a robot s a termnyjradk helyett pnzjradkot fizessen.

 

 

             7.                   A Nyugat-Eurpai ksi feudalizmus fbb jellemzi

 

Az ipari termels technikai elemeinek fejldse:

·        Mechanikai szerkezetek, kezdetleges gpek alkalmazsa

·        Kohszat fejldse

·        Sokfle tallmny, technikai fejleszts

 

A termelerk magasabb szintjnek megfelelen fokozdott a trsadalmi munkamegoszts.

·        Termelegysgek

·        Manufaktrk -> zemek -> kzpontostott manufaktrk.

·        A termelsi folyamatok trs-i mretv vltak.

·        Kereskedelem fejldse

·        Meglnklt a bank s hitellet

·        Kialakult a brmunks rteg

 

A nagy fldrajzi felfedezsek, a gyarmatosts s a vilgpiac bvlse:

·        Versengs az orszgok kzt

·        Hajipar fejldse

·        j fldrszek

·        Megvltozott a szlltott ruk sszettele

·        Addig ismeretlen termnyek behozatala

·        A forgalomban lv pnz ngyszeresre ntt

·        Gyarmati rendszer kialakulsa

 

 

             8.                   Az ipari forradalom els hullmnak fbb jellemzi

 

Kapitalizmusban a gazdasg nllan mkdik. A piac szablyozza az rakat, a breket s a munkaviszonyokat. A szabad szakmavlasztsnak s szerzdsktsnek kell rvnyeslnie.

Az ipari forradalom vvmnyai megalapoztk az ipari termels technikai sznvonalt, a modern nagyipar kialakulst ls a termels mennyisgi nvekedst. Az ipari forradalom nem egy gazd-i, trs-i robbans,, hanem egy folyamat, amely minden orszgban vgbement. Az ip. Forr. Angliban kezddtt el a 18 sz msodik felben. Az ip. Forr elssorban az ipari termelsre hatott, pl pamutiparban J. Kay 1733-ban feltallta a repl vetlt, amely sztnzte a fons s a szvs jelentsgt. 1738-ban megalkottk a vzikerk meghajts fongpet. Hatsra 1780-ban 20 fongyr mkdtt, 10 vvel ksbb 150. (gyapjkszts s lenfeldolgozs). 1769 Watt feltallta a gzgpet. Az ipari termels gyors nvekedse szksgess tette a vastermels nvelst. Feltalltk a kokszot s megindult a kohszat fejlde. Lnyeges volt a vas s aclgyrts, a gyripar pedig fellendlt. Kialakultak a gpgyrak, ahol a kzi munkaert felvltottk a gpek. j tallmny az eszetrgagp, gyalugp. Angliban az ipar vette t a vezet szerepet. Fejlettebb lett az infrastruktra, j ipari vrosok s gazd-i kzpontok alakultak ki. Ltrehoztk a gzmozdonyt s a gzhajt, gy megnvekedett Anglia klkereskedelme. Nagy jvedelmet hozott a pozitv export-import. A gpests miatt sok kzmves ment tnkre, vlt brmunkss. Ez miatt indultak el a gprombol mozgalmak, a gpek elleni lzadsok. Az ipar nvelte a mg-i termkek irnti keresletet. Kevesebb embernek kellett tbb mg-i termket ellltania. Megjelentek a mg-ben a gzeke, az aratgp s a gzcsplgp. Ezek a korszerbb eszkzk, gpek nveltk a termelkenysget. Megsznt az ugar, ntt a termelterlet. A textilipar is gyorsan fejldtt, nvelve a juh s ipari nvnyek irnti ignyt. Anglia gazd-i flnyre tett szert. Ny-Eu-ban 19 sz msodik felre gyztt a kapitalizmus a gazdasgban.

A kapitalista rend gyzelme a polgri forradalmak kzepette ment vgbe. A 19 sz vgn a tks vilg vlsgokat lt t. 1882-1886 a vlsg legjobban az USA-t sjtotta. 1890-ben a vlsg gcpontja Eu volt. A kisvllalkozk tnkrementek, a nagyok megersdtek.

 

             9.                   Az ipari forradalom msodik hullmnak fbb jellemzi

 

Kiheverve a szzadforduln kirobbant gazdi. Vlsgot, az iparban gyors tem mennyisgi s minsgi nvekeds ment vgbe. Az erforrsokban a kolaj s a fldgz veszi t a szerepet. Ezek megnveltk az ignyeket az elektromos ram termelse irnt. Nyugat-Eurpa a vilg energia termelsnek a 11%-t ltta el. j ipargak szlettek: elektromos ipar, aut-s traktor ipar, vegyipar. A gzgpeket kezdtk kiszortani az elektromos motorok, megjelentek a bels gs motorok. Alkalmazsra kerlt az aut s traktor iparban a tengeri s folyam hajzsban, a haditechnikban s a replgp iparban. A szzad 30-as veiben kialaktottk a gzturbinkat s a sugrhajtmveket. Az acl s vaskohszat megtartotta vezet szerept s fejldsnek indult a knnyfm kohszat is. Az alumnium nagy jelentsggel brt a gpek gyrtsban is. A bnyszatban is elterjedt a szleskr gpiests. A vegyiparban ellltottk a cseppfolys zemanyagot, a manyagot, mtrgyt, mszlat stb. jelentsen fejldtt a kzlekeds. A vasti szllts lett a vezet szerep, de ersen fejldtt a gpkocsi kzlekeds. A diesel-motoros hajzs s a replgpek alkalmazsa is elterjedt. Rdi technikai vvmny a vezetk nlkli tvrs s a rditelefon fejlesztse. A 20-as vek kzeptl megindultak a tv-s adsok (USA, Anglia).

 

         10.                   NEM KELL!!!

 

 

         11.                   Az 1929-33-as gazdasgi vilgvlsg okai s kvetkezmnyei, kezelsnek mdjai

 

A hbor utni fellendls alig tbb mint egy vtizede utn vgbement a kvetkez vilggazdasgi vlsg. Els jelei mr 1928-ban jelentkeztek mikor az USA s ms nagy tks orszgokban eladatlan rukszletek halmozdtak fel. 1929-ben kitrt a new york-i tzsde krach, amely a vlsg kirobbanst jelentette. Teht elszr az USA-ra sjtott le, majd kiterjedt az egsz kapitalista vilgra. A vlsg 4 vig tartott: 1929-1933-ig. A gazdasg minden gra kihatott, mg a pnzvilgra is. Tltermelsi vlsg volt. Az ipari termels 1/3-val cskkent. A vlsg a mezgazdasgot sem kmlte. A felhalmozdott kszletek resst okoztak, a parasztok kis ron adtk termkeiket. Sokan tnkre is mentek. A szegnysg miatt kevesebb hasznlati cikket s gpet vsroltak. Az ipari s a mezgazd-i. vlsg sszekapcsoldott a vilgkereskedelem is jelentsen visszaesett. Roosevelt elnk indtotta el az j gazd. politika programjt. Az llam jelents terhet vllalt magra: tmogattk a termels cskkenst, sztn9ztk a bels fogyaszts nvelst. Vdvmokat vezettek be, amelyek lasstottk ill akadlyoztk az importot, az exportot pedig felrakkal tmogattk. Nagy sszegeket fordtottak minsgi fejlesztsre s j technolgikra.  

 

         12.                   Az llamalapts fbb tnyezi, az llamszervezet s az egyhzi szervezet kialaktsa Magyarorszgon

 

Gza fejedelemsge alatt megkezddtt a kzponti hatalmak kiptse. indtotta el ezt a trsi, gazdi folyamatot, amivel ltrejhetett a ksbbi feudalista trsadalom. A kls tnyezk kztt szerepelt a portyzsok ideje alatt elszenvedett veresgek s a szomszdaink megersdse, a bels tnyezk a trzsi ellenttek kilesedse volt. Az llamalapts mellett nagy jelentsggel br a keresztnysg elterjesztse. Gza megerstette fejedelmi hatalmt, ttrt a keresztny hitre, megkeresztelte fit s felesgl vette Gizellt. Trvnybe iktatta, hogy npt keresztny hitre trtette. 997-ben halla utn Istvn veszi t a helyt. 1000-ben megkoronztk. Folytatta apja mvt, azonban a trzsi vezrekkel slyos harcokat vvott. Kizrlagos joga lett a pnzvershez, sbnykhoz. Egyik legfontosabb reformja a vrmegye rendszer kialaktsa. A megye kzpontja a vr volt, ln a vrispnnal. Az ispnnak kt helyettese volt: az udvarbr (kzigazgats) s a hadnagy (katonasg). Magas beoszts vezetk voltak mg a vrnagy, a kirlyi brk, poroszlk. Ezen kvl voltak mg a npelemek: vrjobbgyok, hospesek, udvaroncok, szabad fldmvelk. A vrjobbgy teljesen szabad nemessghez kzel ll szemlyek s a hadsereg lland tagjai. A vrbirtokon kvl voltak mg vilgi s egyhzi birtokok. A npek fltt az ispn uralkodott, hajtotta be a kirlyi adt. Ebben az idben alakult s mkdtt a kirlyi tancs: a kirly ltal vlasztott szemlyekbl llt,tancsad s vgrehajt szerep. Ez a vrmegyerendszer a 13 sz-ig fennmaradt, majd felvltotta a nemesi vrmegyerendszer.

Egyhzi szervezet kialaktsa: a keresztny hitre val ttrssel egyidben ment vgbe. Istvn nevhez 10 egyhzi vrmegye kialaktsa fzdik. Anyagi alapjuk: fldbirtokok adomnyozsa, egyhzi tized fizetse. Ltrejtt az egyhzi birtok, elkezddtt a monostorok alaptsa. Rendeletbe rtk, hogy minden 10 faluhoz tartozzon egy templom.

 

         13.                   A korai feudalizmus kialaktsa s fbb jellemzi Magyarorszgon (X-XII. szzad)

 

A feudalizmus kialakulsnak legfontosabb alapja a feudlis fldtulajdon. A fldbirtok magntulajdonnak kialakulsa az llamalapts utn kezddtt. A kirlyok osztogattk a fldet paraszttal egytt a hozzjuk kzel ll szemlyeknek. Teljestett szolglatot is flddel jutalmaztak. I Lszl s Klmn a 12 szzadban elterjedt a fldmonoplium (nincs fldbirtok fldesr nlkl. Kialakul a birtokos osztly s a termelk osztlya. A mezgazdasgi zem a praedium maradt. Ez a fldesr tulajdont kpezte. Megvalsul a ketts fldhasznlat (allodlis). A fldrszeket (szntkat) a parasztok n nylhzzssal sorsoltk ki. Nvekedett a npessg, nmeteket, besenyket, jszokat, kunokat s romnokat teleptettek be. A lakossg nagy rsze aprfalvakban lt s fldkunyhban lakott. Kialakultak a vrosok, fleg bnyargikban (Krmc, Beszterce) s az orszg kzps rszein: Buda, Pest. Pcs, Esztergom. Kereskedelmi kzpontok jttek ltre. Kiemelked vrosok voltak Szkesfehrvr s Esztergom. A vrosiasods nem jrt egytt a polgrosodssal. Mezgazdasg: nv.term. s llattarts: talajmvels vassal elltott ekvel trtnt. 11 sz-ban gabonarl vzimalom. Gabonatermels, zldsg s gymlcstermeszts. llattarts: l, szarvasmarha, serts, juhszat. Halszat s vadszat. Ipar: kzzel ellltott ruha, stor, fegyver. Fazekassg s kovcsmestersg nllsodsa (vasmvessg, tvssg). Kereskedelem: nemzetkzi kereskedelem tranzittvonalak voltunk. Megjelentek a piacok, vsrok, ahol termket cserltek. Els magyar pnz: Istvn kirly Esztergomban verette a dnrt. A pnz rtkt slya s nemesfmtartalma hatrozta meg. A magyar kirlyi hatalom a bels feudlis harcok miatt meggyenglt. II Andrs 1222-ben kiadatta az Aranybullt. Ez az sszes nemes szabadsgnak megerstst s ellenllsi jogt rgztette. A kirlyoknak megtiltottk, hogy beleszljanak a nemessg gyeibe. A feudlis trs gazdi rend kiptst megrzta az 1241-ben bekvetkezett tatrjrs. Tbb szzezer f hallt s nagy gazdasgi krokat okozva 1242-ben kivonultak. Mo a 13 szzadra feudlis llamm vlt.

 

 

         14.                   A magyar gazdasg fbb jellemzi a XIV-XV. Szzadban

 

Ipar s bnyszat: fejldtt a kzmves ipar. Szakmai szervezdsek a 14. sz-ban mr chknt mkdtek. A mestersgek kzl a hentes, mszros, kovcs, molnr, szab, tvs, szjgyrt, takcs, varga voltak a legmenbbek. A chek megnveltk a mesterr vls kvetelmnyeit, emeltk a tagdjat, fokoztk a kontrok elleni kzdelmet s igyekeztek, hogy a chek a rokonsg krbl legyenek. A bnyszat nem tudott kielgten fejldni. Ebben az idszakban tbb ezer tonna st s 1-2 ezer tonna vasrcet bnysztak.

Kereskedelem: a helyi piacok, heti s orszgos vsrok ltalnoss vltak. Az import textlit s fszereket j ron tudtk eladni.

Pnzgy: az llamhztarts bevtelei: adk, vmok, regl, pnzvers. IV. Bla tette meg az els reformlpseket 1255-ben megreformlta a vmgyeket, talaktotta a kirlyi kancellrit. A kirlyi uradalmakba taroz hospes telepek kirlyi kivltsglevelet kaptak. A bnyszat fejlesztse rdekben nmet vllalkozk kaptk meg a selmeci trnkat. Stabilizlta a dnrt. Meghalt. Kroly Rbert: a taromnyurak leversvel kezdte az llamhztarts tszervezst. Bevteleinek legfontosabb forrsa a regl volt. A bnykat hasznlk bnyabrt fizettek a kirlynak. Bevezette a nemesrc monopliumot s a knyszerrfolyamot. Reformjnak legfontosabb eleme az rtkll magyar pnz megteremtse volt. Egy aranyFt=100 ezst dnr. Megszntette a ktelez pnzbevltst. I. Lajos uralkodsa alatt jelents intzkedseket hozott: egysgestette a jobbgyok jogait s ktelezettsgeit, egysgestette a nemesi jogokat s kivltsgokat, rvnytelentette az aranybullt. I Luxemburgi Zsigmond idejn cskkentek a kirlyi birtokok. Egy rszt eladomnyozta, msik rszt zlogostotta tbb pnz rdekben. Tbb vrosnak rumeglltsi jogot adomnyozott. Jvedelme: smonoplium, kapuad, nemesfm-monoplium, kirlyi vrosok adja, harmincadvm, tvenedad. 10 alkalommal vetett ki rendkvli adt. I Hunyadi Mtys megnyirblta az orszggyls s a rendek hatalmt, megszilrdtotta a kzhatalmat, megszntette a kapuadt s a harmincadvmot, bevezette a kirlyi kincstr adjt, hadiadt, koronavmot, fstadt, rendszeres rendkvli adk, regl jvedelmek behajtsa.

 

         15.                   A rendi llam kialakulsa, lnyege, az riszk s a pallosjog Magyarorszgon

 

1301-ben meghalt az utols rpdhzi kirly, III Andrs. A kirlyi birtokviszonyok sztestek. A vrmegyeszervezetek felbomlottak, helyettk kialakult a nemesi megye a megyei ispnokkal s szolgabrkkal. A 13 sz kzepn a gylseken megjelentek a nemesnek tartott kirlyi szerviensek is, a brkkal s a fpapokkal egyetemben. A rendi jelleg ogy elsknt 1298-ban lsezett. A rend a trs olyan csoportjt jelentette, amelynek sajtos jogai s rendi kivltsgai voltak. Luxemburgi Zsigmond uralkodsnak ideje alatt kialakult a klasszikus rendi llam, ahol ngy rend osztozott a hatalmon: fri (brk, bnok, ndorok), fpapi (rsekek s pspkk), kznemesi ( megyei kldttek), vrosi polgrsg. A rendi szervezdsbl teljesen kihagytk a jobbgysgot. A felettk lv hatalomgyakorlsban tkletes egyetrts volt. A fldbirtokosok brskodhattak a jobbgyaik felett, ezt hvtk riszknek. A jobbgyok egyms kztti gyeit trgyaltk s fellebbezhettek a megyhez. Pallosjogot azonban nem kaphatott minden birtokos, az mindig a kirlyi kegy s adomnyozs maradt. Kirlyi pallosjogot kapott az a birtokn knzeszkzket llthatott fel s a tettenrt embert maga eltlhette, megknoztathatta, hallos tlett vgrehajttathatta.

 

         16.                   Ipar-, kereskedelem-, pnzgyek a XVI-XVII. szzadban Magyarorszgon

 

Ipar: a harminc ves hbor vesztfliai bkektse 1648-ban kzmipar, ches ipar, teleptett ipar. Jelents textil-, fa s fmipari zemek ltrejtte. A ches ipar a szabad kirlyi vrosokban fejldhetett legjobban. Az ipari fejldst gtolta a tkehiny. A bnyaipar fejldtt a legjobban: arany s ezst rcek bnyszata, rzbnyszat, vasrcbnyszat. Elkezddtt a vasolvaszts, amely a fegyvergyrtsban volt jelents. Sbnyszat- klpiacokra szlltottk. Ezen kvl mg az lelmiszeripar volt a meghatroz. Vezet gazata a malomipar volt. Energiafelhasznls: vzi (klasszikus, hajmalom, patakmalmok) s szrazmalmok (szlmalmok, jrgnnyal hajtott, tapos, kzi malmok). A malmok tbbsge fldesri tulajdonban volt, de voltak cheknl s jobbgyoknl is. A stipar is fejldtt, nagy kapacits sthzak jttek ltre. Srfzs ott volt, ahol nem termett szl s drga volt a bor. Hsfeldolgozk (hentesek s mszrosok) chekbe tmrltek.

Textil- brfeldolgozs s faipar fejldsnek indult, de a tkehiny miatt a textilipar elkezdett hanyatlani. A briparban szcsk, tmrok s vargk dolgoztak. Termkeik: suba, nyereg, csizma, lszerszm. A faiparban tevkenykedk az csok, kdrok, boroshordkat, a bognrok kerekeket gyrtottak. Az orszg vmklfldd vlt. Kialakult a bolti kereskedelem, helyi piaci kereskedelem s az orszgos vsrok. A nagykereskedk, a kalmrok sajt hzaikban vagy brelt helysgekben rtkestettk ruikat. Bolti kereskedelemmel kialakult a kocsma s azzal sszekttt vendgfogad-szeszesitalok fogyasztsa. Helyi piacok: szabad kirlyi s mezvrosokban alakult ki. Orszgos vsrok (sokadalmak): szuti s tavasz vsrok. Klkereskedelem: emelkedtek az lmarha, juhok, lovak klpiaci rai. A harmincves hbor idejn ntt a kereslet, emelkedtek az rak. Lecskkentettk a hadsereg ltszmt. Az export ln az l llat llt. Az importn a textil. Pnz: felrs intzmnye boltokban: hkzi hitel. Az orszgos vsrokon megjelentek az adslevelek, adhtralk hatrideje a vsr idejben. Mo legrtkesebb pnzneme az aranyFt volt, amit duktnak neveztek. Leggyakoribb fizetsi eszkz a magyar dnr volt igazi pnz. Egyb pnzeket: trk akcse, lengyel garas, osztrk s nmet krajcr.

 

         17.                   A mezgazdasg helyzete a XVI-XVII. szzadban Magyarorszgon

 

Fldtulajdoni struktra: legkisebb a kirlyi fldtulajdon, legnagyobb a vilgi fldesri tulajdon. Ezen kvl mg van az egyhzi s szabad kirlyi vrosok fldtulajdona. Jvedelemnvel trekvsek: majorsgi gazdlkods nvelse, jobbgyadk s jradkterheik nvelse. Allodilis gazd nvelse: a majorsgi gazd haszna teljes egszben a fldbirtokost illette. Teht konkrtan az ott vgzett munkk robotok voltak. Nveltk az allodilis fldek terlett: irtsfldek ig-be vtele… A jobbgyfldek kisajttsa mo-n a 16-17 sz-ban elszigetelt jelensg volt. Gyakori volt, hogy a pusztatelkeket (mveletlenl hagyott) jobbgyfldeket a majorsgi fldekhez csatoltk. Az irtsok ig-be vtele azonban gyakrabban elfordult. A mezvrosok lakival napszmbrben irtatta az erdt s ezen ltestett majorsgi szntt. A kzs terletek egy rszt tilalmass tettk: kzs hasznlatban lv terlet eredeti elrendeltetst megvltoztattk, a jobb minsg legelk egy rszt rtt nyilvntottk. Kisajttottk az egyhzi birtokokat. Majorsgban foglalkoztattak: ves bresek: hzatlan zsellrek-llattarts, igs llatokkal val munkavgzs; idnymunksok napszmosok: hzas zsellrek mg munka; rszesmunksok: arats s gabonacspls; robotmunka-jobbgysg ingyenmunkja. Robotterhek nvelse-jobbgyterhek nvelse: sajt munkaerejvel, gyalogrobottal, igaerejvel, l vagy krfogatval, munka s termeleszkzeivel. 52 nap robot, heti 2 nap robot. A robotktelezettsg nagysgt tbb tnyez befolysolta: telek nagysga, robot kt lerovsnak fajtja. Az jonnan bekltzknek kevesebb, az rks jobbgyoknak tbb robotot

 
Pontos id
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
ELRHETSG

E-mail:

radzikdetti@freemail.hu

 

Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG