A jogforr�s fogalma. A Magyar K�zt�rsas�g jogalkot� szervei, a jogszab�lyok hierarchi�ja

A jog �ltal�nos magatart�si szab�ly. Az arra feljogos�tott �llami szervek alkotj�k meg. El��rt elj�r�si rendben j�n l�tre. Betart�s�t az �llam k�nyszerrel is biztos�thatja. Alapvet� feladata hogy biztos�tsa a t�rsadalom rendezetts�g�t, biztons�g�t.

Jogforr�s jelenti egyr�szt a jog l�trehoz�j�t, m�sr�szt a jogszab�ly megjelen�si form�j�t.

Bels� jogforr�s: Az arra feljogos�tott �llami szervek alkotj�k meg. (Orsz�ggy�l�s, Korm�ny)

K�ls� jogforr�s: a jogszab�lynak a k�ls� megjelen�si form�ja (pl. t�rv�ny, rendelet)

A Magyar K�zt�rsas�g jogalkot� szervei az al�bbi jogszab�lyokat alkotj�k

Bels�                                                              K�ls�

Orsz�ggy�l�s                                                  t�rv�ny

Korm�ny                                                        rendelet

Miniszereln�k �s miniszterek                   rendelet

�nkorm�nyzat                                               rendelet

A jogszab�lyok k�z�tt hierarchikus kapcsolat van – azaz az alacsonyabb szint� rendelet nem mondhat ellent a magasabb szint� rendeleteknek.

Egy�b jogi szek�z�k

-         Hat�rozat (Ogy, Korm�ny, �nk)Ebben az �ltaluk ir�ny�tott szervek feladatait �s m�k�d�s�ket �llap�tj�k meg.

-         Utas�t�s (miniszter) Ebben a k�zvetlen ir�ny�t�sa al� tartoz� szervek tev�kenys�g�t szab�lyozza.

Az egy�b jogi eszk�z�k csak �llami szervekre vonatkoznak. Pl. Jegybanki rendelkez�s (csak p�nzint�zetekre)