Mikro esszk
2007.09.13. 15:05
1. Mutassa be a kzgazdasgtan alapvet fogalmait (termelsi tnyezk, termelsi lehetsgek hatra, gazdasgi szereplk, gazdasgkoordinci tpusai, a kzgazdasgtan alapkrdsei)!
Termelèsi tènyezok:
Javak, szolgàltatàsok ès tevèkenysègek, amelyek egy szolgàltatàs vagy termèk eloàllitàsàhoz szuksègesek.
1. munka (L): az ember mindazon szellemi ès fizikai kèpessègeinek osszessège, melyete javak ès szolgàltatàsok eloàllitàsa soràn felhasznàl. Hozadèka a bèr (w).
2. toke (K): termelt javak, amelyek a tovàbbi termelèsi folyamatokban felhasznàlhatok. Hozadèka a kamat (i).
3. termèszeti tènyezok: hozadèka a jàradèk (r).
4. vàllalkozo (e): az a szemèly, aki a tobbi termelèsi tènyezot kombinàlja, mukodteti. Hozadèka a profit (pi)
5. informàcio
Termelèsi lehetosègek hatàra:
TL gorbe v pareto gorbe
- Folytonos, origora konkàv
- Olyan pontok halmaza, amely a gazdasàg osszes eroforràsànak egyideju ès teljes jòszàgkombinàciòinak osszessège (G)
- A gorbe alatti pontok esetèben nincs minden eroforràs kihasznàlva. (S)
- A gorbe feletti pontok nem elèrhetoek, mivel nem àll rendelkezèsre elegendo mennyisègu eroforràs. (P, Q)
Gazdasàgi szereplok:
1. hàztartàs: jovedelmi ès fogyastàsi egysèg, a gazdasàg munkaerobàzisa, a vègso fogyasztàs helyszine
2. vàllalat: a profit remènyèben kockàzatot vàllalva vègez gazdàlkodàsi tevèkenysèget.
3. àllam: biztositja az intèzmènyi ès jogi kereteit a gazdasàg mukodèsènek, ellenorzi ès irànyitja a gazdasàgot, kezeli az externàliàkat, valamint szociàlis funkcioval is rendelkezik.
A hàztartàst ès a vàllalkozàst a racionalitàs illetve az onèrdek vezèrli.
A gazdasàgkoordinàcio tipusai:
1. tisztàn piaci koordinàcio („LAISSEZ FAIR”): Az àllam csupàn torvènyessègi funkciot làt el, nem avatkozik be a gazdasàgba.
2. burokratikusan centralizàlt modell: Nincs piaci koordinàcio, mindent az àllam hatàroz meg.
3. vegyes koordinàcio: A mai modern piacgazdasàg. Alapvetoen a piaci mechanizmusok mukodtetik, de az àllamnak is jelentos szerepe van.
A kozgazdasàgtan alapkèrdèsei:
1. MIT termeljunk?
2. HOGYAN termeljunk?
3. KINEK termeljunk?
2. Ismertesse piaci kereslet s knlat fogalmt, a piaci mechanizmus mkdst! Mutassa be a Marshall-keresztet s a piaci egyensly kialakulst! Melyek a keresleti s knlati fggvnyek mozgst meghatroz tnyezk? Hogyan mutathat be az idtvok szerepe az egyensly kialakulsban?
Piaci kereslet:
Az a joszàgmennyisèg, amelyet a vevo az adott àr mellett kèpes ès hajlando megvàsàrolni.
- az àr fuggvènye D=F(P) c.p.
- àltalàban negativ meredeksègu
- ha vàltozik az àr a gorbe mentèn mozdulunk el
- a gorbe akkor mozdul el, ha vmi kulso vàltozo vàltozik (jovedelem, preferencia, màs joszàg àra, reklàm, nèpessègszàm stb.
P: àr
Q: mennyisèg
Piaci kinàlat:
Az a joszàgmennyisèg, amelyet az eladò az adott àr mellett eladàsra felkinàl.
- pozitiv meredeksègu
- S=F(P)
Marshall-kereszt:
A keresleti ès a kinàlati fuggvèny egy koordinàta rendszerben tortèno àbràzolàsa.
P1 àr mellett a piacon tulkereslet alakul ki, mivel a keresett mennyisèg nagyobb, mint a kinàt mennyisèg.
P2 àr mellett a piac tulkinàlatos, mivel a kinàt mennyisèg nagyobb, mint a keresett mennyisèg.
PE àr mellett a piac egyensulyban van, a keresett ès a kinàlt mennyisèg èppen megegyezik.
A piac igyekszik automatikusan megszuntetni a tulkeresletet, illetve a tulkinàlatot, ez a piac ontisztito szerepe (Adam Smith „làthatatlan keze”)
Idotàvok:
1. nagyon rovid idotàv: az az idotàv, amikor a kinàlat egyetlen termelèsi tènyezovel sem tud reagàlni. Rugalmatlan a kinàlat, az àr emelkedik.
2. rovid idotàv: az az idotàv, amikor az elado legalàbb az egyik, de nem az osszes inputjàval tud reagàlni. Àremelkedès mèg mindig jellemzo, de kisebb mèrtèku. A mennyisèg is novekszik.
3. hosszù tàv: az az idotàv, amikor az elado az osszes inputjàval tud reagàlni a kereslet vàltozàsàra. Az àr alkalmazkodàsàt egyre inkàbb felvàltja a mennyisèg alkalmazkodàsa.
4. nagyon hosszù idotàv: az osszes inputon kivul a technikai fejlesztès is bekapcsolhatò a termelèsbe.
3. Miben klnbzik egymstl a hasznossg kardinlis s ordinlis szemllete? Mit jelent a hatrhaszon elmlet? Ismertesse Gossen I. s II. trvnyt!
Kardinàlis elmèlet:
Rangsorolja hasznossàguk alapjàn a javakat ès toszàmokat rendel a javakhoz, igy mèrni tudja a hasznossàg intenzitàsàt. A kardinàlis elmèlet feltètelezi a fogyasztòròl, hogy minden egyes elfogyasztott jòszàgegysèghez haszonegysèget kèpes rendelni.
Ordinàlis elmèlet:
Hasznossàg alapjàn rangsorolja a javakat. A fogyasztò kèpes sorba rendezni a javakat.
Minden egyes elfogyasztott jòszàgkombinàciònàl egyèrtelmuen meg tudja mondani, hogy az adott jòszàgkosàr hol helyezkedik el a preferencia rendszerèben.
Hatàrhaszon: az utoljàra elfogyasztott jòszàgegysèg hasznossàga
Gossen I (csokkeno hatàrhaszon elve):
Ujabb ès ujabb jòszàgegysèg elfogyasztàsàval az osszhaszon egyre kisebb mèrtèkben no.
Gossen II :
a fogyaszt akkor klti el optimlisan jvedelmt, ha az utols pnzegysg ltal nyerhet hatrhaszon brmelyik termkre nzve ugyanakkora.
4. Ismertesse a kzmbssgi grbk rendszert!
A fogyasztòi dontèsek alapfeltevèsei:
- a vàlasztàs tàrgyàt a fogyasztòi kosarak kèpezik
- a vàlasztàs cèlja a hasznossàg maximalizàlàsa
- minden jòszàg homogèn, tokèletesen oszthatò
- a fogyasztò teljeskoruen infoirmàlt
- a fogyasztò racionàlis ès szuverèn
- nem vesszuk figyelembe az idotènyezot.
Preferenciarendszer axiòmài:
1. teljessèg elve: a jòszògtèrben bàrmely 2 jòszàgkosàr osszehasonlithatò
2. reflexivitàs elve: a fogyasztò kovetkezetesen azonositani tudja a jòszàgkosarakat.
3. tranzitivitàs elve: ha B>A ès D>B, akkor D>A
kozombossègi gorbe:
olyan pontok halmaza a jòszàgtèrben, amely kulonbozo jòszàgkombinàciòkat jelol azonos hasznossàggal.
A kozombossègi gorbèk tulajdonsàgai:
- vègtelen sok van
- negativ meredeksèguek
- origòra konvexek
- 2 gorbe nem metszheti egymàst
Kozombossègi tèrkèp: kzmbssgi grbk egyttese
Klnleges alakuak rajz!
5. Mit mutat meg a hztartsok kltsgvetsi korltja? Mutassa be a fogyaszt optimlis vlasztst a kltsgvetsi korlt s a kzmbssgi grbk rendszernek segtsgvel.
Az àrak ès a jovedelem kettèvàgjàk a fogyasztòi teret megveheto ès nem megveheto javakra.
A szètvàlasztàs tènyèt a hàztartàs koltsègvetèsi korlàtjànak nevezzuk.
Kltsgvetsi egyenes:
azon jszgkombincik sszessge, amelyeket a fogyaszt adott pnzjvedelmbl, annak teljes elkltsvel megvsrolhat adott piaci rak mellett.
A kltsgvetsi egyenes meredeksgt a kt termk rarnya mozgst pedig a fogyaszt jvedelme hatrozza meg.
Akkor optimàlis a fogyasztò vàlasztàsa, ha a kozombossègi gorbe ès a koltsègvetèsi egyenes èrintopontjàn elhelyezkedo jòszàgkosarat fogyasztja.
Bàrmely jòszàg esetèben az utolsò pènzegysègre jutò hatàrhasznoknak egyenloknek kell lennie. He teljesul ez, akkor optimàlis a fogyasztò vàlasztàsa.
A racionàlis fogyasztò akkor kolti el optimàlisan a jovedelmèt, ha az àltala elèrheto, megfizetheto jòszàgkombinàciòk kozul azt vàlasztja, amely szàmàra a legnagyobb osszhasznot biztositja.
6. Hogyan trtnik az ICC-, a PCC- s az Engel-grbe levezetse, s mi a mikrokonmiai jelentsge? Mik az inferior- s a Giffen-javak? Mutassa be a paradox rhatsokat!
Jvedelem-fogyaszts grbe (ICC):
A fogyaszt optimlis vlasztsait kpvisel pontok sorozata nvekv jvedelem s vltozatlan rak esetn.
Ha a kulonbozo jovedelmi szintekhez tartozò optimàlis fogyasztòi kosarakat reprezentàlò pontokat osszekotjuk, akkor egy olyan gorbèt kapunk, amely a jovedelem nagysàga ès a fogyasztàs mennyisège kozti osszefuggèsre utal. Ezt a gorbèt ICC gorbènek nevezzuk.
Engel-grbe:
Megmutatja a fogyaszt kereslett adott termkbl vltoz jvedelem mellett. ltalban pozitv meredeksg.
r-fogyaszts grbe (PCC):
a fogyaszt optimlis vlasztsait kpvisel pontok sorozata nvekv termkr s vltozatlan jvedelem s vltozatlan msik termk r esetn.
Inferior javak:
azok a javak, amelyek kereslete a jvedelemnvekedsre cskkenssel reagl.
Egy ideig n a fogyasztsuk aztn cskken, a fggvnye visszahanyatlikl. ltalban alsbb rend javak.
Giffen javak:
Paradox àrhatàsok:
1. spekulàciòs hatàs: a fogyasztò elore szàmol a kèsobbi àrnovekedèssel, ezèrt az àremelkedès ellenère noveli a vàsàrlàsàt. Kèszletezheto javak.
2. minosègi hatàs: a fogyasztò a dràgàbb jòszàgot jobbnak vèli
|