gazdmanager
gazdmanager
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
MIKROKNMIA
MIKROKNMIA : Mikro alapfogalmak

Mikro alapfogalmak

  2007.09.13. 15:02

Ezek csak alapfogalmak 121 db

Alapfogalmak Mikrokonmibl

 

1.     A kzgazdasgtan a szkssg viszonyai kztti vlasztsok s dntsek tudomnya. Az embereknek a gazdasgi folyamatban felmerl dntsi alternatvival foglalkoz trsadalomtudomny.

2.     A szksglet az egyn s a kzssg szubjektv hinyrzete, letfeltteleinek elsajttsa irnti bels igny.

3.     Hasznossg alatt egy jszg azon tulajdonsgainak sszessgt rtjk, illetve azt a kielglst, lvezetet, amelyet a fogyaszt az adott jszg, vagy szolgltats elfogyasztsa rvn nyer.

4.     Munka, termszeti tnyezk, tkejavak, vllalkoz.

5.     Munka, mint a munkaer kifejtse.

Termszeti tnyezk, amelyek termszetes formjukban alkalmasak termelsi clokra.

Tkejavak, a termelssel ltrehozott eszkzk, gpek, amelyeket a termelsben hasznlnak fel.

Vllalkoz, melynek feladata az sszes termelsi tnyez egysgbe szervezse, irnytsa.

6.     Termszeti tnyezk, amelyek termszetes formjukban alkalmasak termelsi clokra; termfld, vizek, bnyakincsek stb.

7.     Vllalkoz az a szemly, aki termel tevkenysget folytat profitszerzs cljbl, s ezrt hajland kockzatot is vllalni.

8.     Opportunity cost (haszonldozati kltsg) az a jelensg, hogy valamely dolog megszerzse, ms dolgok felldozsval jr.

9.     Post hoc tpus kvetkeztets, tves kvetkeztets, amikor azt felttelezik, hogy mivel A esemny a B esemny eltt trtnt, ezrt az A oka a B-nek.

10. Termelsi lehetsgek hatra a gazdlkodsban megnyilvnul vlasztsi s dntsi knyszert szemllteti.

11. sszettel csapdja: az a tves felttelezs, hogy ami rvnyes az egyesekre nzve az rvnyes az egyeseket magban foglal csoportra nzve is.

12. Fogoly dilemmja

13. Ceteris paribus: a gazdasgi modellezs egyik kvetelmnye, hogy kt lehetsget gy lehet sszehasonltani, ha egyetlen tnyez vltozst megengedve, minden egyb tnyezt vltozatlannak tekintnk.

14. A piac a tnyleges s potencilis eladk s vevk, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere.

15. Piaci kereslet, az az rumennyisg, amelyet a fogyasztk klnbz rak mellett az adott rubl kpesek s hajlandk megvsrolni.

16. Piaci knlat, az adott rut termelk egyni knlatainak sszessge.

17. Egyenslyi r az az r, amelynl a piaci kereslet s knlat egyenl.

18. Keresleti fggvny elmozdulst elidz tnyezk: a fogyasztk jvedelme, szma, zlse, szoksainak vltozsa.

19. Knlati fggvny elmozdulst elidz tnyezk: a termelk szma s a termels kltsgei.

20. A kereslet rrugalmassga azt fejezi ki, hogy a jszg rnak egy szzalkos vltozsa, hny szzalkos vltozst idz el a keresett mennyisgben. rtke ltalban negatv szm. Rugalmas a kereslet, ha az ε > 1, rugalmatlan a kereslet, ha az ε < 1, egysgnyi a kereslet rugalmassga, ha ε = 1.

21. rrugalmassgot befolysol tnyezk, a termk ra.

22. Kereslet jvedelem-rugalmassga, azt fejezi ki, hogy hny szzalkkal vltozik meg egy ru kereslete a fogyaszt jvedelmnek egy szzalkos vltozsnak hatsra.

23. Kereslet kereszt-rrugalmassga azt fejezi ki, hogy egy termk rvltozsa milyen vltozst idz el egy msik termk keresletben.

24. Piaci id, amely alatt a termel nem kpes egyetlen inputjt sem megvltoztatni.

Rvid idtv, amely alatt a termel, legalbb egy inputjt meg tudja vltoztatni.

Hossz idtv, amely alatt a termel minden inputjt kpes megvltoztatni.

25. A hasznossg kardinlis szemllete szerint a fogyaszt az egyes jszgok elfogyasztsa rvn szerezhet hasznossgok abszolt nagysgt tszmokkal kpes jellemezni.

26. A hasznossg ordinlis szemllete megelgszik azzal, hogy a fogyaszt kpes a jszgokat hasznossgi sorrendbe lltani.

27. Teljes haszon: a fogyasztnak a termk elfogyasztsval megszerezhet hasznossga.

28. Hatrhaszon az a szm, amely megmutatja, hogy hogyan vltozik a fogyaszt sszhaszna, ha egy-egysggel nveli valamely termk fogyasztst.

29. Gossen I. trvnye (cskken hatrhaszon elve): az egymst kvet ptllagos jszgegysgek elfogyasztsakor a teljes haszon egyre kisebb mrtkben n.

30. Gossen II. trvnye: a fogyaszt akkor klti el optimlisan jvedelmt, ha az utols pnzegysg ltal nyerhet hatrhaszon brmelyik termkre nzve ugyanakkora.

31. Specilis kzmbssgi grbk: egymst kiegszt termkek; egymst helyettest termkek; kzmbs termkek.

32. Helyettestsi rta: kt termk azon arnya, amely mellett a fogyaszt hajland elcserlni az egyik jszgot a msikra.

33. Helyettestsi hatrrta: az egyik jszg azon mennyisge, amelyet a fogyaszt hajland felldozni a msik jszg egy tetszleges kis egysgvel trtn nvelse cljbl.


34. A helyettestsi hatrrta azrt cskken, mert a tnyezk nem helyettestik egymst tkletesen, ezrt a viszonylag nagy mennyisgben lv tnyez nagyobb mennyisgt lehet kivltani a mkdtetshez rendelkezsre ll szks tnyez egysgnyi nvelsvel.

35. Kltsgvetsi egyenes azon jszgkombincik sszessge, amelyeket a fogyaszt adott pnzjvedelmbl, annak teljes elkltsvel megvsrolhat adott piaci rak mellett.

36. A kltsgvetsi egyenes meredeksgt a kt termk rarnya mozgst pedig a fogyaszt jvedelme hatrozza meg.

37. Jvedelem-fogyaszts grbe (ICC) a fogyaszt optimlis vlasztsait kpvisel pontok sorozata nvekv jvedelem s vltozatlan rak esetn.

38. Az Engel-grbe a fogyaszt jvedelme s az adott jszg megvsrolt mennyisge kztti viszonyt fejezi ki vltozatlan rak mellett.

39. r-fogyaszts grbe (PCC) a fogyaszt optimlis vlasztsait kpvisel pontok sorozata nvekv termkr s vltozatlan jvedelem s a vltozatlan msik termk r esetn.

40. Helyettestsi hats a fogyaszti magatartsban: egy adott jszg vsrolt mennyisgnek azon megvltozsa, amely azrt kvetkezett be, mert a jszg rnak megvltozsval mdosultak az rarnyok.

41. Jvedelmi hats a fogyaszti magatartsban: egy adott jszg vsrolt mennyisgnek olyan vltozsa, amely azrt kvetkezett be, mert a jszg rnak megvltozsval mdosult a fogyaszt reljvedelme.

42. Paradox rhatsok

43. Inferior javak: azok a javak, amelyek kereslete a jvedelemnvekedsre cskkenssel reagl.

44. Marshall-kereszt: a piaci kereslet s knlat kzs brja.

45. Piaci egyensly kialakulsa piaci, rvid s hossz tvon

46.           Giffen-javak

47. A termelsi fggvny olyan technikai sszefggs, amely az egyes specifikus termelsitnyez-kombincik ltal elllthat maximlis kibocstsi mennyisget adja meg.

48. A cskken hozadk trvnye azt az sszefggst jelenti, hogy egy termelsi cl rfordts minden jabb egysgnek felhasznlsa cskken hatrtermket eredmnyez.

49. Az isoquant grbk a tke s a munka azon kombinciit brzoljk, amelyek ugyanakkora kibocstshoz szksgesek.

50. Az isocost egyenes minden egyes pontja azonos sszkltsget reprezentl, vagyis azt fejezi ki, hogy a kt inputtnyez milyen kombincii vsrolhatk meg adott sszegbl.

51. Az isocost egyenes meredeksgt s mozgst a termelsi tnyezk rarnyai hatrozzk meg.

52. Parcilis termelsi fggvny, megmutatja hogyan alakul a termels egyetlen termelsi tnyez vltozsnak kvetkeztben, felttelezve, hogy minden egyb tnyez vltozatlan.

53. A termelsi tnyez tlagtermke az ssztermk s a termelsi tnyez hnyadosa, vagyis azt mutatja, hogy egysgnyi termelsi tnyezre tlagosan mennyi termk jut.

54. A termelsi tnyez hatrtermke azt az sszefggst fejezi ki, hogy milyen mrtkben vltozik az ssztermels az adott termelsi tnyezbl jabb s jabb egysgnek felhasznlsa eredmnyeknt.

55. Koncentrcis rta: azt fejezi ki, hogy az adott gazat ssztermelsbl, vagy forgalmbl milyen szzalkban rszesednek a legnagyobb cgek.

56. Herfindahl index: az adott gazatban mkd sszes vllalat piaci rszarnynak ngyzetre emelsvel s ezek sszegvel szmthat ki.

57. Egy vllalat adott mennyisg kibocstsnak legkisebb kltsg vltozatt az a tnyez kombinci jelenti, melyet az isoquant grbe s az azt rint isocost egyenes kzs pontja kpvisel.

58. Technikai helyettestsi rta (RTS): megmutatja, hogy mennyivel kell nvelni az egyik tnyezt, ha a msikat cskkenteni akarjuk gy, hogy a termels mennyisge ne vltozzk.

59. Technikai helyettestsi hatrrta (MRTS): megmutatja, ha egy-egysggel cskkentjk az egyik termelsi tnyezt, mennyivel kell nvelni a msikat ahhoz, hogy a kibocsts ne vltozzon.

60. Pareto-hatkonysg a termelsben, amikor az egyik termk termelsnek a nvelse csak a msik termk termelsnek cskkentse rn valsthat meg.

61. A vllalkozsok stratgiai cljai: a piaci rszarny nvelse; a vllalat kls megtlsnek alaktsa; a j pnzgyi helyzet fenntartsa; nvekeds, fejlds; korszersts, innovci; jvedelmezsg, vagyon gyaraptsa.

62. A vllalkozsok kltsgei: szmviteli kltsg, foly kltsg, gazdasgi kltsg, alternatv kltsg, explicit kltsg, implicit kltsg, fix kltsg, vltoz kltsg.

63. Alternatv kltsg: amelyrl a vllalkozs rdekben le kell mondanunk.

64. Gazdasgi kltsg: magba foglalja a termels rdekben felmerlt valamennyi rfordts pnzben kifejezett rtkt, a szmviteli kltsgek mellett az alternatv kltsgeket is.

65. Szmviteli kltsg: a vizsglt vben s a szmviteli rendszerben nyilvntartott kltsgek.

66. Explicit kltsg: adott idszak folyamn a termelssel kapcsolatban felmerl szmlkon, pnzgyi tutalsokban, kifizetsekben kifejezett formban megjelen kltsgek.

67. Implicit kltsg: pnzkifizets formjban nem jelenik meg, de a gazdasgi dntseknl szmba kell venni.

68. Gazdasgi profit: az rbevtel s a gazdasgi kltsg klnbzete.

69. Szmviteli profit: az rbevtel s a szmviteli kltsg klnbzete.

70. lland kltsg: azok a kltsgek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha nincs termels.

71. Vltoz kltsg: a kibocsts mennyisgvel egytt vltoznak.

72. Teljes kltsg: az lland s a vltoz kltsgek sszege.

73. tlagos fix kltsg: a termkegysgre jut lland kltsget mutatja.

74. tlagos vltoz kltsg: a termkegysgre jut vltoz kltsget mutatja.

75. tlagos teljes kltsg: a termkegysgre jut teljes kltsget mutatja.

76. Hatrkltsg: az egysgnyi kibocsts-nvekmnyre jut kltsgnvekmnyt jelenti.

77. Az alternatv kltsgek ha megtrlnek norml profitnak nevezzk.

78. A klnbz tkebefektetsi szintekhez tartoz rvid tv kltsgfggvnyek minimum pontjait sszektve kapjuk meg a hossz tv kltsgfggvnyt.

79. Piaci szerkezetek:

-         tkletes verseny

-         monoplium

-         oligopol piacok

80. Monoplium: olyan piaci szerkezet, amelyben kizrlag egyetlen rsztvev nyjtja a piac teljes knlatt s/vagy kereslett.

81. Monoplium kialakulsnak okai:

-          minimlisan hatkony mret tl nagy a piac mrethez viszonytva,

-         egy iparg sok vllalata sszell s korltozza a kibocstst magas r elrse rdekben,

-         trtneti fejlds vletlene sorn.

82. Monoplium profitmaximalizl tevkenysge: MC=MR

83.  

84. Tkletes verseny: az r minden szerepl szmra kls adottsg, a szereplk relfogadk, tkletesen informltak, nincsenek belpsi s kilpsi korltok a piacon, egy-egy szerepl piaci rszesedse elenysz, a termk homogn.

85. tlagbevtel: az rbevtel s az eladott mennyisg hnyadosa.

86. Hatrbevtel: megmutatja, hogyan vltozik az sszes bevtel, ha eggyel tbb termket adunk el.

87. Profit-maximalizls tkletes verseny esetn: MC=p=MR

88. Fedezeti pont: ahol az r a hatrkltsg-fggvnyt az tlag sszkltsg minimumban metszi. Ebben a pontban minden kltsg megtrl.

89. zembezrsi pont: ahol az r a hatrkltsg-fggvnyt az tlag vltoz kltsg minimumban metszi. E pont alatt a tevkenysget be kell szntetni.

90. Tkletesen versenyz vllalat knlati fggvnye rvid tvon a hatrkltsg fggvnyvel azonos, mgpedig az tlagos vltoz kltsgek minimumnl nagyobb rak mellett.

91. A hatrbevtel s az r kapcsolata monoplium esetn, lineris keresleti grbt felttelezve: a hatrbevtel mindig kisebb, mint az r.

92. Holtteher-vesztesg: az elmaradt kibocstst mri azon az ron, amelyet az emberek hajlandak lettek volna fizetni ennek a kies outputnak a megtermelsrt.

93. Lerner-index: a piaci ert a vllalat termke keresletnek rugalmassgval hozza sszefggsbe.

94. Elsfok rdiszkriminci: a monopolista a klnbz egysgeket klnbz rakon adja, mely rak vevnknt klnbznek.

95. Msodfok rdiszkriminci: a monopolista a klnbz egysgeket klnbz rakon adja el, de mindenki, aki ugyanazt a mennyisget vsrolja ugyanazt az rat fizeti.

96. Harmadfok rdiszkriminci: ha a monopolista a klnbz egyneknek klnbz ron ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyisg minden egysgt azonos ron kapja.

97. A termelsi tnyezk kereslete szrmazkos kereslet, vagyis a vllalat azrt s annyiban keres egy adott erforrst, mert a vsrlk meg kvnjk venni a kzremkdsvel ellltott termket, olyan rat knlva rte, ami hossz tvon a termelsi tnyezre fordtott sszegen fell legalbb normlprofitot eredmnyez. Egy termelsi tnyez kereslete egyenl a termelsi tnyez hatrtermk bevteli fggvnyvel.

98. A termelsi tnyezk hatrkltsge megegyezik azzal az rral, amin a ptllagos egysg beszerezhet.

99. A termelsi tnyez hatrbevtele az a bevtelnvekmny, amely egy ptllagos inputegysg alkalmazsval elrhet.

100.        Az optimlis, legkisebb kltsg s a legnagyobb profitot biztost tnyezkombinci kritriuma az, hogy a tnyezk hatrtermknek arnya egyezzen meg a tnyezk rarnyval.

101.        A munka keresleti fggvnye

102.        Brklnbsgek okai:

·        az egyes foglalkozsi gakban megtallhat eltr munkatermelkenysg,

·        megtallhat kellemes s kellemetlen szakmk,

·        trsadalmi rtktletek,

·        magasabb szakkpzettsg,

·        tehetsgek magasabb brei,

·        munkaer terleti inmobilitsa,

·        trsadalmi felfogs.

103.        Jvedelemhats: a magasabb jvedelem fokozott ignyt tmaszt a szabadidre. Magas jvedelemre a cskken munkaknlat a reakci.

104.        Helyettestsi hats: a magasabb br csbtsa a szabadid munkval val helyettestsre.

105.        Jelenrtk: egy jvbeni pnzsszeg, vagy pnzsszeg sorozat mai pnzben kifejezve.

106.        Nett jelenrtk: a befektets rvn megszerzett tkejszg jelenrtknek s a befektets pnzrfordtsnak klnbsge.

107.        Jvbeni rtk: jelen pnzsszeg jvben kifejezett rtke.

108.        Bels kamatlb: a tkebefektets %-os haszna.

109.        Bels kamatlb az a kamatlb, ahol a nett jelenrtk nulla.

110.        A jradk valamely lland knlat termelsi tnyez hozadka. A fldtulajdonos jvedelme a fldjradk. A fldjradk tpusai: klnbzeti fldjradk; abszolt fldjradk.

111.        A termfld rt a fldjradk tkstett rtke hatrozza meg.

112.        A vllalkoz jvedelme a vllalkoz bevtele s a foly kltsgek kztti klnbsg.

113.        Ha a tisztn piaci mechanizmusok ltal eredmnyezett „Pareto-hatkony” allokci nem felel meg a trsadalmilag optimlisnak tekintett erforrs felhasznlsnak, akkor beszlnk piaci elgtelensgrl.

114.        Pozitv externlia: az externlia forrsaknt tekintett szolgltats megvalsulsa ptllagos hasznossgot juttat az externhats kedvezmnyezett szerepljnek.

115.        Negatv externlia: az externlia forrsaknt tekintett tevkenysg ptllagos kltsgeket r az externhats krvallottjra.

116.        Az externlik jlti vesztesget okoznak, hiszen ltkbl addan az egyni s trsadalmi hasznok s kltsgek kztt klnbsg keletkezik.

117.        Trsadalmi hatrkltsg: egy termk, vagy szolgltats ptllagos egysgnek ellltsa miatt felmerl sszes tbblet kltsg.

118.        Trsadalmi hatrhaszon: egy termk, vagy szolgltats ptllagos egysgnek ellltsval s elfogyasztsval jr sszes hasznossgvltozsra utal.

119.        Coase-ttel:

120.        Externlik internalizlsa: a kls gazdasgi hatsok belsv ttele, az externhats forrsnak s mrtknek megllaptsa.

121.        A kzjavaknak nincs piaci kereslete s knlata.

 

 

 

 

 

 

 
Pontos id
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
ELRHETSG

E-mail:

radzikdetti@freemail.hu

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.